A kalóz (opera, Verdi)
Mai cikkünkben alaposan megvizsgáljuk a A kalóz (opera, Verdi) témáját, elemezve annak jelentőségét a különböző kontextusokban, és jelentőségét a mai társadalomban. A A kalóz (opera, Verdi) eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig tanulmányozás és vita tárgya volt, befolyásolva a gondolkodást és a populáris kultúrát. Egy kimerítő elemzésen keresztül foglalkozunk a A kalóz (opera, Verdi)-et alkotó különböző szempontokkal, megvizsgálva annak a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Adatokkal, tanulmányokkal és releváns információkkal arra törekszünk, hogy átfogó képet nyújtsunk a A kalóz (opera, Verdi)-ről, gazdagító és újszerű perspektívát biztosítva olvasóinknak a témában.
| A kalóz | |
,_figurino_di_Damore_per_Il_Corsaro_(1848)_-_Archivio_Storico_Ricordi_ICON001306.jpg) | |
| Eredeti nyelv | olasz |
| Zene | Giuseppe Verdi |
| Szövegkönyv | Francesco Maria Piave |
| Felvonások száma | 3 felvonás |
| Főbb bemutatók | 1848. október 25. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A kalóz témájú médiaállományokat. | |
A kalóz (olaszul Il corsaro) Giuseppe Verdi egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Maria Piave írta Byron The corsair című epikus költeménye alapján. Ősbemutatójára 1848. február 25-én került sor a trieszti Teatro Grandéban.
Szereplők
| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Corrado, a kalózok kapitánya | tenor |
| Medora, a menyasszonya | mezzoszoprán |
| Seid, Koroni pasája | bariton |
| Gulnara, kedvenc rabnője | szoprán |
| Selimo aga | tenor |
| Giovanni, kalóz | basszus |
| Kalózok, őrök, törökök, rabszolgák, odaliszkok, Medora szolgálólányai | |
Cselekménye
- Helyszín: egy sziget az Égei-tengeren és Koroni városa a Peloponnészosz-félszigeten
- Idő: 19. század eleje
A kalózok élvezik féktelen életüket. Vezérük, Corrado úgy érzi, sötét sors rabja, akinek semmi reménye visszatérni a boldog és tisztességes életbe. Hazafias pátosszal vezeti embereit a kalózkodásban. A koroni Seid pasa elleni támadás során Corrado megsajnálja a rabszolganőket és kimenti őket az égő háremből. Amikor maga is fogságba esik, a lányok kérése ellenére is halálra ítélik. Gulnara, a pasa kedvenc rabszolganője, aki szerelmes Corradóba kiszabadítja a kalózvezért és leszúrja a gyűlölt pasát. Corrado azonban hű marad menyasszonyához, Medorához, aki mérget ivott amikor a kalózok a török kalandból Corrado nélkül tértek vissza. Miután Corrado visszatér Gulnara segítségével a kalózok közé, értesül menyasszonya haláláról és elkeseredettségében a tengerbe veti magát.
Híres áriák, kórusművek
- Sì, di Corsari il fulmine - Corrado áriája (első felvonás)
- Tutto parea sorridere - Corrado áriája (első felvonás)
- Non so le tetre immagini - Medora áriája (első felvonás)
- Ah conforto è sol la speme - Gulnara áriája (második felvonás)
- Vola talor dal carcere - Gulnara áriája (második felvonás)
- Salve, Allah! tutta quanta - Seid áriája (második felvonás)
- Cento leggiadre vergini - Seid áriája (harmadik felvonás)
- S'avvincina il tuo momento - Seid áriája (harmadik felvonás)
Források
- Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
- Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006
További információk
|  | |
