Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Október 6. jelenségét és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását. Megjelenése óta a Október 6. vitákat, ellentmondásos véleményeket váltott ki, és mély érdeklődést váltott ki különböző területeken. Az évek során a Október 6. fejlődött és új dimenziókat öltött, nemcsak a minket körülvevő világgal való interakciót befolyásolva, hanem a valóságról alkotott képünket is. Részletes elemzéssel foglalkozunk a Október 6. különböző aspektusaival, és megvizsgáljuk relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
Október 6. az év 279. (szökőévben 280.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 86 nap van hátra.
Névnapok : Brúnó , Renáta + Berény , Csaba , Csobád , Peregrina , Renátó , Renátusz , René .
Események
i. e. 105 – A Római Köztársaság csapatai katasztrofális vereséget szenvednek a kimberektől az arausiói csatában .
891 – Formózusz pápa megválasztása.
1205 – III. Ince pápa János kalocsai érseket áthelyezi az esztergomi érseki székbe.
1395 – Zsigmond király kérésére IX. Bonifác pápa kiadja az Óbudai Egyetem alapítólevelét.[ 1]
1437 – Az apáti csatában újabb vereséget szenvedett nemesek és Budai Nagy Antal győzelmes felkelői megkötik a második kolozsmonostori egyezséget .
1593 – Szinán török nagyvezír elfoglalja Veszprémet .
1602 – Rudolf német-római császár , magyar király hadereje Hermann von Russwurm tábornagy parancsnoksága alatt elfoglalja Pestet és ostrom alá veszi Buda várát. Az ostrom sikertelen, a császári sereg november 14-én elvonul.[ 2]
1631 – VIII. Orbán pápa megerősíti székében Dávid Pál veszprémi püspököt.[ 3]
1636 – A nagyszalontai csata : I. Rákóczi György leveri a budai pasa seregét, amely őt akarja megbuktatni.
1666 – A Wesselényi-összeesküvés kezdete.
1788 – Varsóban megnyitják a nagy szejm ülését, ami 1791 -ben megalkotja Európa első írott (kartális) alkotmányát , a Május 3-i Alkotmányt .
1844 – A Perczel fivérek kezdeményezésére Tolnában megalakul a Védegylet .
1848 – Bécsben forradalom tör ki. Latour császári hadügyminisztert meggyilkolják, a császári udvar Olmützbe menekül.
1849 – A pesti Újépület udvarán kivégzik gróf Batthyány Lajost , Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét .
1849 – Aradon kivégzik a szabadságharc 12 honvéd tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat .
1867 – A kormány betiltja a honvédegyletek e napra tervezett országos gyűlését.
1872 – A rendőrség betiltja az Általános Munkásegylet közgyűlését.
1878 – Haeffner Ernő, Győr főszámvevője kezdeményezte az aradi vértanúk kivégzésének helyén felállítandó emlékmű megépítését, valamint október 6. nemzeti gyásznappá nyilvánítását.
1883 – Istóczy Győző kezdeményezésére megalakul az Országos Antiszemita Párt .
1889 – Párizsban megnyílik a Moulin Rouge táncos revüszínház („cabaret”).
1889 – Thomas Alva Edison bemutatja első mozgóképét.
1908 – Az Osztrák–Magyar Monarchia kormánya bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját (bekebelezését).
1912 – Országszerte szocialista tömeggyűléseket tartanak a Balkán-háború ellen.
1926 – Felavatják Budapesten a Pogány Móric tervezte Batthyány-örökmécsest .
1928 – Csang Kaj-sek lesz a Kínai Köztársaság elnöke.
1934
Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”.[ 4]
Katalónia kikiáltja részleges függetlenségét a Spanyol Szövetségi Köztársaságon belül. (Ez azonban mindössze tíz órán keresztül volt életképes. A katalán vezetőket letartóztatták és bebörtönözték, minden fontosabb tisztségviselői posztra a köztársasági kormány megbízható személyeket nevezett ki.) [ 5]
1937 – Megalakul Budapesten a Gömbös Gyula Társaság.
1938 – Zsolnán , az Andrej Hlinka vezette Szlovák Néppárt (HSL’S) által irányított tanácskozáson a HSL’S és a főbb szlovákiai politikai pártok képviselői megállapodnak az autonóm szlovák kormány létrehozásában; majd a zsolnai tanácskozást követően létrejön az autonóm Szlovákia , ahol a hatalom tényleges birtokosa a Szlovák Néppárt.
1941 – Ifjúmunkások németellenes és antifasiszta tüntetése a Batthyány-örökmécsesnél .
1944 – A 2. Ukrán Front csapatai hadműveletet indítanak Észak-Erdély és a Tiszántúl elfoglalására. Arad térségében megsemmisítik a 3. magyar hadsereget.
1944 – Budapesten kommunista vezetésű partizánok (a Marót-csoport) felrobbantják Gömbös Gyula korábbi magyar miniszterelnök szobrát (az Erzsébet híd budai hídfőjénél).
1951 – A Szabad Európa Rádió megkezdi rendszeres magyar nyelvű adását.
1951 – Sztálin elismeri, hogy a Szovjetunió atombomba -kísérletet hajtott végre.
1955 – Görögországban Konsztantinosz Karamanlisz alakít kormányt.[ 6]
1956 – Ünnepélyesen újratemetik az 1949 -ben kivégzett, 1955 -ben rehabilitált Rajk Lászlót és mártír társait.
1960 – Bemutatják a Spartacus című filmet, ami 4 Oscar-díjat kap.
1966 – Az Amerikai Egyesült Államokban betiltják az LSD -t.
1976 – Kínában letartóztatják a Négyek bandáját .
1979 – II. János Pál pápa – első pápaként – látogatást tesz a washingtoni Fehér Házban .
1989 – Budapesten összeül az MSZMP XIV. – egyben utolsó – kongresszusa.
1990 – Elindul Cape Canaveralről a Discovery űrrepülőgép , rakterében az Ulysses napszondával.
1997 – Megindul a földfelszíni műsorszórása (vagy földfelszíni sugárzása Magyarország eddigi két legnagyobb kereskedelmi televíziójának, az RTL Klub -nak és a TV2 -nek.
2000 – Lemond Slobodan Milošević , a Szerb Köztársaság elnöke .
2007 – Négyszemközti beszélgetést folytat Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő Bill Clintonnal a Parlamentben .
2008 – Monorierdőnél két vonat összeütközött. A vasúti balesetben négyen életüket vesztették.
Sportesemények
Formula–1
Születések
1289 – Vencel magyar király , III. Vencel néven cseh és lengyel király († 1306 )
1459 – Martin Behaim bajor térképész , csillagász , az első földgömb alkotója († 1507 )
1552 – Matteo Ricci itáliai jezsuita szerzetes, matematikus , Kína -utazó († 1610 )
1732 – Nevil Maskelyne angol csillagász († 1811 )
1795 – Lahner György honvéd tábornok, aradi vértanú (kivégezték † 1849 . október 6-án, 54. születésnapján.)
1797 – Joseph Othmar von Rauscher osztrák lovag, bíbornok és bécsi hercegérsek († 1875 )
1813 – Wagner János magyar műépítész († 1904 )
1824 – Dobsa Lajos színész , drámaíró († 1902 )
1825 – Bartay Ede zeneszerző és zongorapedagógus († 1901 )
1831 – Richard Dedekind német matematikus († 1916 )
1863 – Ivánfi Jenő színész , rendező, műfordító († 1922 )
1873 – Rózsahegyi Kálmán magyar színész , színésztanár, érdemes művész († 1961 )
1887 – Le Corbusier (er. Charles-Edouard Jeanneret) svájci származású francia műépítész († 1965 )
1889 – Bálint Jenő (Berger Jenő) művészeti szakíró, kritikus († 1945 )
1891 – Kalocsay Kálmán orvos , egyetemi tanár, eszperantó író, nyelvész . († 1976 )
1892 – Rónai Sándor politikus , a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az Országgyűlés elnöke († 1965 )
1894 – Huszovszky Lajos magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († ?)
1899 – Engel Iván magyar zongoraművész († 1985 )
1905
1906 – Janet Gaynor , az első színésznő, aki megkapta a legjobb női főszereplő Oscar-díjat , mellyel három filmben nyújtott alakításáért tüntették ki 1928-ban, ez egyedülálló a Filmakadémia történetében. († 1984 )
1910 – Bencsik István magyar középiskolai és egyetemi tanár, politikus († 1998 )
1911 – Rácz György magyar rendező, író, dramaturg, műfordító, érdemes művész († 1994 )
1914 – Nagy István Jászai Mari-díjas magyar színész († 2002 )
1914 – Thor Heyerdahl norvég tengerbiológus, antropológus , felfedező († 2002 )
1916 – Grandpierre K. Endre író, költő, történész, magyarságkutató († 2003 )
1918 – André Pilette belga autóversenyző († 1993 )
1918 – Max De Terra svájci autóversenyző († 1982 )
1918 – Sugár László magyar színész, rendező, színházigazgató († 1992 )
1928 – Csordás György Európa-bajnok magyar úszó († 2000 )
1929 – Bruno Cremer francia színész (1991 –2005 -ig „Maigret felügyelő ”) († 2010 )
1930 – Hafez al Asszad szíriai elnök († 2000 )
1931 – Ökrös Zsuzsa magyar ruhatervező, divattervező és mintatervező († 2005 )
1931 – Riccardo Giacconi olasz származású Nobel-díj -as asztrofizikus († 2018 )
1941 – John Nicholson új-zélandi autóversenyző († 2017 )
1944 – José Carlos Pace brazil autóversenyző († 1977 )
1949 – Bobby Farrell táncos, énekes a Boney M. együttes tagja († 2010 )
1949 – Thomas McClary amerikai gitáros, a Commodores együttes tagja
1951 – Adonyi Nagy Mária romániai magyar költő , újságíró, műfordító († 2015 )
1951 – Kevin Cronin amerikai énekes, az REO Speedwagon együttes frontembere
1951 – Manfred Winkelhock német autóversenyző († 1985 )
1954 – Engler Péter magyar geodéta és építőmérnök
1956 – Salamon András Balázs Béla-díjas filmrendező , forgatókönyvíró, operatőr
1960 – Yves Leterme flamand miniszterelnök
1967 – Boros Péter (Pöpi) magyar dobos (Zorall)
1967 – Ambrus Gábor újságíró, a Magyar Sportújságírók Szövetségének főtitkára
1973 – Szekeres Adrien magyar énekesnő
1975 – Steinmetz Barnabás kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
1978 – Denis Petukhov orosz származású amerikai műkorcsolyázó
1985 – Dorosz Dávid magyar jogász, politikus
1995 – Nikas Dániel szinkronszínész
2002 – Jonathan Kuminga kongói kosárlabdázó
Halálozások
Az aradi vértanúk
1849
Batthyány Lajos Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke (* 1807 )
Az aradi vértanúk :
Aulich Lajos honvéd tábornok, magyar hadügyminiszter (* 1793 )
Damjanich János honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1804 )
Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1802 )
Kiss Ernő honvéd altábornagy (* 1799 )
Knezich (Knezić) Károly honvéd altábornagy, hadtestparancsnok (* 1808 )
Lahner György honvéd tábornok, hadfelszerelési főfelügyelő (* 1795 )
Lázár Vilmos honvéd ezredes, hadtestparancsnok (* 1817 )
Leiningen-Westerburg Károly gróf , honvéd tábornok (* 1819 )
Nagysándor József honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1803 )
Poeltenberg Ernő honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1808 )
Schweidel József honvéd tábornok, Pest várospancsnoka (* 1796 )
Török Ignác honvéd tábornok, erődparancsnok (* 1795 )
Vécsey Károly gróf , honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1803 )
1874 – Aszalay József térképész , író (* 1798 )
1912 – Auguste Beernaert Nobel-békedíjas belga-flamand politikus, 1884–1894 között Belgium miniszterelnöke (* 1829 )
1925 – Zsilinszky Mihály tanár, történész , az MTA tagja (* 1838 )
1936 – Gömbös Gyula katonatiszt, politikus, 1932 –1936 magyar miniszterelnök (* 1886 )
1937 – Borostyánkői (Baldauf) Mátyás , vendéglős, a budapesti Mátyás-pince alapítója (* 1873 )
1941 – Kabos Gyula magyar színész , komikus (* 1887 )
1947 – Finta Zoltán romániai költő (* 1893 )
1948 – Wagner János zoológus (* 1906 )
1951 – Otto Fritz Meyerhof Nobel-díjas német származású amerikai biokémkus (* 1884 )
1956 – Barta Ernő festő , grafikus (* 1878 )
1957 – André Loens francia autóversenyző (* 1920 )
1962 – Zajky Zoltán fotóművész (* 1891 )
1962 – Tod Browning amerikai filmrendező (* 1880 )
1963 – Zimmermann Ágoston Kossuth-díjas anatómus , egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1875 )
1973 – Fábián Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1918 )
1973 – François Cevert (Albert François Goldenberg) francia autóversenyző (* 1944 )
1974 – Helmuth Koinigg osztrák autóversenyző (* 1948 )
1977 – Bárány Nándor Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1899 )
1977 – Kormos István költő , műfordító, szerkesztő (* 1923 )
1980 – Barnabás Kálmán geológus (* 1910 )
1981 – Anvar Szadat egyiptomi elnök , merényletben (* 1918 )
1989 – Bette Davis kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő (* 1908 )
1989 – Jaromír Korčák cseh geográfus, demográfus és statisztikus (* 1895 )
1995 – Mándy Iván Kossuth-díjas magyar író (* 1918 )
1997 – Hanák Péter Széchenyi-díjas történész , az MTA tagja (* 1921 )
2000 – Richard Farnsworth amerikai színész (* 1920 )
2015 – Göncz Árpád író, műfordító, köztársasági elnök (* 1922 )
2017 – Nepp József Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező, forgatókönyvíró (* 1934 )
2018 – Montserrat Caballé katalán opera-énekesnő, világhírű szoprán (* 1933 )
2020 – Eddie Van Halen amerikai gitáros, billentyűs, producer (* 1955 )
2021 – Csomafáy Ferenc erdélyi magyar fényképész, újságíró (* 1936 )
2023 – Olgyai Magda magyar színésznő, az egri Gárdonyi Géza Színház örökös tagja (* 1926 )
Nemzeti ünnepek, gyásznapok, emléknapok, világnapok
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
↑ http://www.kfki.hu/(html3)/chemonet/hun/olvaso/histchem/legenda/egyetem/felso1.html [halott link ]
↑ Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület-DEFENSORES TRADITIONUM DE GABRIEL BETHLEN . . (Hozzáférés: 2006. augusztus 15.)
↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 532. p.
↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám , 66. o, Kiadó: História folyóirat.
↑ Lénárt T. András : Katalónia a 20. században . In.: Rubicon . XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 59. oldal, ISSN 0865-6347
↑ Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, ISBN 963-547-849-6 , 280. oldal
↑ Az aradi vértanúk emléknapja - nemzeti gyásznap , oktober6.kormany.hu