Szentlőrinc–Sellye-vasútvonal

A Szentlőrinc–Sellye-vasútvonal egy olyan téma, amely minden korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét. A mai társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelmi relevanciájáig a Szentlőrinc–Sellye-vasútvonal szenvedélyes vitákat és vitákat váltott ki szakértők és rajongók körében egyaránt. A nézőpontok és vélemények széles skálájával a _ var1 olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Szentlőrinc–Sellye-vasútvonal-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, kitérve a mai világra gyakorolt ​​hatására és a különböző kontextusokban betöltött fontosságára.

Szentlőrinc–Sellye-vasútvonal
Személyvonat Királyegyháza-Rigópuszta megállóhelyen
A Szentlőrinc–Sellye-vasútvonal útvonala
Vonalszám:61
Vonal:Szentlőrinc–Sellye
Hossz:24 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Pályaműködtetési Zrt. (2025. január 1. – )
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentlőrinc–Sellye-vasútvonal témájú médiaállományokat.
 40 Dombóvár felé
60 Nagykanizsa felé
0 Szentlőrinc
40 Pécs felé
6 Királyegyháza-Rigópuszta mh.
8 Gyöngyfa-Magyarmecske mh.
12 Sumony mh.
17 Okorág-Kárászpuszta mh.
20 Kákics mh.
62 Villány felé
24 Sellye
62 Barcs felé
Sósvertike mh.
33 Drávasztára-Zaláta
Dráva (Magyarország Horvátország országhatár)
38 Noskovci
Vraneševci (?)
45 Medinci-Novi Senkovac
Verőce (Virovitica) felé
51 Szlatina (Podravska Slatina)
58 Bukovica mh. (?)
64 Mikleuš mh. (?)
69 Čačinci mh. (?)
75 Raholca (Orahovica)
80 Feričanci mh. (?)
85 Sušine-Gjurgjenovac mh. (?)
94 Nekcse

A Dunántúl déli részén fekvő MÁV 61. számú Szentlőrinc–Sellye-vasútvonala egyvágányú, nem villamosított mellékvonal.

Történet

A szentlőrinci vasútállomás

A vasútvonal elődjét a Szentlőrinc-Szlatina-Našici HÉV társaság építette, az egykor 92,5 km hosszú vonal a Dél-Dunántúl és a Dráva-Száva köze között teremtett vasúti kapcsolatot. A Pécs-Barcsi Vasúttársaság Baranya-Szentlőrinc állomásától (mai nevén Szentlőrinc) induló vasútvonalat két részletben helyezték üzembe, a Szentlőrinc és Sellye közötti vonalszakaszt 1895. május 21-én, a Sellye és Našic közötti vonalszakaszt 1895. december 23-án.[1] A síkvidéki vasúton rendkívül sok műtárgy épült, a legjelentősebb a 460 m hosszú Dráva-híd volt. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült.

A trianoni békeszerződés a Dráva vonalában a vasútvonalat kettévágta, a vonatok ezután Drávasztára–Zaláta állomásig közlekedtek. A 9 km hosszú Sellye–Drávasztára-Zaláta szakaszon a forgalom 1970. december 31. megszűnt. A pályát 1972-ben bontották el. A vonalszakasz bezárását az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el.[2] Napjainkban csak a Szentlőrinc és Sellye közötti 24 km hosszú vonalszakaszon maradt vasúti személyszállítás.

A személyvonatokon 2020-ban váltották fel a Bzmot motorkocsikat a Siemens Desiro motorvonatok.

2021-ben a vonalat felújították valamint ezzel egy időben valamennyi közbenső állomáson és megállóhelyen feltételes megállási rend került bevezetésre.[3]

Felépítmény

A jelenlegi pálya hagyományos, hevederes illesztésű, 48 kg/fm sínrendszerű, sínleerősítése vegyes. Alátámasztása szintén vegyes, talpfás, illetve vasbetonaljas, amelyek 40–50 cm vastag zúzottkő ágyazatban fekszenek.

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 255. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. ↑ Drávasztára-Zaláta vasútállomás adatlapja - vasutallomasok.hu
  3. ↑ Feltételes megállási rend.