Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal

A mai világban a Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal nagyon fontos és vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és az információhoz való hozzáféréssel a Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal egyre inkább jelen lévő témává vált életünkben. A Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal megértésének és elemzésének fontossága a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásában rejlik, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és az egészségig. Ebben a cikkben a Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes mértékben megértsük annak mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását.

Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal
Vonal:63, 65
Hossz:46 km
Nyomtávolság:1435 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal témájú médiaállományokat.
 0 Pécs
40 Dombóvár felé
kiágazás a megszűnt konténerterminál felé
Füzes dűlői kihúzó
6 Pellérd–Keszü (1967-ben csak 'Pellérd')[1]
12 Keménygadány–Keresztespuszta (1967-ben csak 'Keresztespuszta')[1]
15 Görcsöny
21 Ócsárd–Vaskapu (1967-ben csak 'Ócsárd')[1]
24 Szava mh.
25 Diósviszló
29 Márfa mh.
30 Terehegy mh.
62 Villány felé
32 Harkány
62 Barcs felé
37 Drávapalkonya-Drávaszabolcs mh.
39 Drávaszabolcs
Dráva Magyarország Horvátország országhatár
45 Donji Miholjac

Az egykori Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal Baranya megye déli részén feküdt.

Története

A Pécs–Dolnji Miholjaci HÉV társaság által épített helyiérdekű vasútvonalat két részletben helyezték üzembe.[2] Először a Drávavölgyi HÉV társaság Harkány (akkoriban Harkányfürdő nevű) állomásától Donji Miholjacig tartó 14,5 km hosszú szakaszt adták át 1912. november 28-án.[2] A Pécs-Barcsi Vasúttársaság pécsi állomásától induló, Harkányig tartó 31,5 km hosszú második szakaszt 1913. július 17-én nyitották meg.[2][3]

A sík- és dombvidéki vasút építése jelentős földmunkával járt, legnagyobb műtárgya a 310,5 m hosszú, háromnyílású, vasszerkezetű híd volt a Dráva felett. A híd a közúti forgalmat is kiszolgálta. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, Pécs állomás környékén 28,0 kg/fm tömegű, „j” jelű síneket is beépítettek.

A trianoni békeszerződéssel Donji Miholjac a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett, az addigi magyar-horvát határ államhatárrá minősült át. A vonalon a határátmeneti forgalom megszűnt,[4] így Dolnji Miholjac nagyvasúti kapcsolata is megszűnt, lévén horvát területeken csak kisvasúti hálózat érte el a települést. Magyar oldalon Drávaszabolcs állomása lett a végállomás.

Megszüntetése

A vasútvonal megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki.[2] A vonal megszűnése előtt két szám alatt szerepelt a menetrendekben, 65-ös és 63-as menetrendi számmal. A Harkány és Drávaszabolcs közötti, 65-ös számú, 7 km hosszú vasútvonalat 1971. július 1-jével szüntették meg, az utolsó vonat 1971. június 30-án közlekedett rajta.

A Pécs és Harkány közötti szakasz a Drávavölgyi HÉV által épített Harkány–Beremend vonalszakasszal kiegészítve a 63-as számot kapta. A 32 km hosszú Pécs–Harkány vonalszakaszon 1976. szeptember 1-jével szűnt meg a vasúti forgalom, a vonalon az utolsó vonat 1976. augusztus 31-én közlekedett. Ezzel együtt megszűnt a 63-as vonalszám is, mivel a megmaradt Harkány–Beremend vonalszakasz a 62-es számú Barcs–Harkány–Beremend-vasútvonal része lett.

A vasútvonal megszüntetéséhez kapcsolódó beruházás volt a Villány–Kistapolca vonalszakasz megépítése 1969-ben. A Pécs–Harkány vonalszakasz bezárásával csak hatalmas kerülővel, Sellye felé lett volna elérhető a beremendi cementmű, mivel az egykori Drávavölgyi HÉV Harkány–Pélmonostor vonala Harkánytól keletre Beremend felé eredetileg zsákvonalként végződött. Ezért összekötő vonalat építettek Villány–Kistapolca között, így a párhuzamos Pécs–Villány-vasútvonal tudta pótolni a Pécs–Harkány-vasútvonal feladatát.

Pécsen a füzesi iparnegyedben egy közel 1 km hosszú szakaszt meghagytak a megszűnt konténerterminál számára. 2009-ben Harkány és Drávaszabolcs között, 2011-ben Pécs és Pellérd között a vasút hajdani nyomvonalán kerékpárút épült.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Az 1967-es helységnévtár szerint
  2. ↑ a b c d Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 90. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  3. ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 113. és 213. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
  4. ↑ 1921 nyári menetrend. . (Hozzáférés: 2010. február 2.)
  5. ↑ Seregélyes Ede - Elkészült a Harkány-Drávaszabolcs kerékpárút (Kerékváros, 2009.05.15.)

Források

Külső hivatkozás