Dombóvár

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Dombóvár
Dombóvár madártávlatból
Dombóvár madártávlatból
Dombóvár címere
Dombóvár címere
Dombóvár zászlaja
Dombóvár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállásváros
PolgármesterPintér Szilárd (FideszKDNP)
Jegyződr. Szabó Péter Gyula
Irányítószám7200
Körzethívószám74
TestvértelepüléseiListaKernen im Remstal, Németország

Ogulin, Horvátország Vir, Horvátország Gyergyószentmiklós, Románia

Höganäs, Svédország
Népesség
Teljes népesség17 300 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség220,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület78,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 37″, k. h. 18° 07′ 52″46.376888, 18.13100746.376888°N 18.131007°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 37″, k. h. 18° 07′ 52″46.376888, 18.13100746.376888°N 18.131007°E
Dombóvár (Tolna vármegye) Dombóvár Dombóvár Pozíció Tolna vármegye térképén
Dombóvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dombóvár (németül: Dombowa) város Tolna vármegyében, a Dombóvári járás székhelye. Tolna vármegye harmadik legnagyobb települése, a vármegyeszékhely, Szekszárd és Paks után. Dombóvár 2020-ban ünnepelte várossá válásának 50 éves évfordulóját, 1970. április 1-jén kapta meg ezt a rangot.

Fekvése

Tolna vármegye délnyugati részén, a Kapos folyó völgyében található, Baranya és Somogy vármegye határának szomszédságában.

Megközelítése

Közúton

Legfontosabb megközelítési útvonala a Dunaföldvár-Kaposvár-Nagykanizsa közti 61-es főút, amelyből innen indul dél felé, Sásd irányában a 611-es főút. Hőgyész és a 65-ös főút felől a 6532-es út vezet Dombóvárra (Tüske városrészbe). Öt számjegyű országos közútként számozódik még a 65 188-as számú mellékút, amely a 611-esből ágazik ki nyugatra és a város déli, kaposszekcsői határszélén húzódik Szőlőhegy külterületi városrészig. Emellett a 611-es főútként ágazik ki a 65 358-as számú mellékút, mely Dombóvár vasútállomás és az autóbusz-állomás elérését biztosítja.

Vasúton

A város jelentős vasúti csomópont is: áthalad rajta a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal, amelyből ágazik le a Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes, Dombóvár–Komló és a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal. Továbbá az 1990-es évekig itt működött a Dombóvári Gazdasági Vasút, és itt volt az egyik végpontja a Dombóvár–Lepsény-vasútvonalnak is. A várost két vasútállomás szolgálja ki: Dombóvár vasútállomás (az autóbusz-állomás mellett) és Dombóvár alsó vasútállomás.

Helyi tömegközlekedés

A város helyi tömegközlekedését az állami Volánbusz Zrt. üzemelteti.

Városrészei

Történelem

Előtörténet

Az itt talált leletek azt bizonyítják, hogy mind a kő-, mind a bronzkorban lakott hely volt. Az i. e. 4. században kelták szállták meg a Dunántúl területét, majd i. sz. 8-ban a rómaiak véglegesen meghódították és a birodalomhoz csatolták. Pannoniában Dombóvár kedvező fekvésének köszönhette létezését. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében Pécsről (Sopianæ) Győrbe (Arrabona) és Óbudára (Aquincum), a rómaiak jelenlétét számos régészeti lelet bizonyítja. A város a római korban Pons Sociorum Mansuectina néven (Kapos folyó átkelő) létezett, de csak egy híd volt itt, míg egy közeli faluban, Alsóhetényben katonai erőd működött, a szabálytalan négyzetet formázó erőd falainak hossza összesen 1879 méter, területe 21 hektár volt. Az 5. században „eltűnt” város Iovia az erődítmény közelében lehetett; e település újabb régészeti kutatások szerint valamivel északabbra, Alsóhetény-től mintegy 7 kilométerre, Szakcs – Felsőleperd (Gölösi-dűlő) határában terült el.

Középkor

Dombóvár térségét a honfoglaló magyarok korán benépesítették, ezt bizonyítják az ebből a korból származó feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt, téglából épült vártorony, amely a 12. században már állt. A település nevét többnyire a szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból eredeztetik.

Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai. Első ismert írásos emléke az Árpád-ház kihalását követő időkből származik, ekkor a Vencel-párti Henrik bán szerezte meg. Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után az egykori királyi javakat visszavette, és a vár csere útján, 1326-ban a Csák nemzetség birtokába került. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát.

A mohácsi vész után jelent meg Tolna megye birtokosai között Werbőczy István királyi kancellár, aki vagyonát ügyes házassági politikával és szerződésekkel gyarapította. Dombay János halála után felesége, Werbőczy Örzse révén a vár Werbőczy Imre birtokába került. A török tőle foglalta el a döbröközi várával együtt az 1543–44. évi hadjáratban.

Tinódi Lantos Sebestyén

Dombó vára a 15. században élte fénykorát. A vár falai között élt Dombó (Dombay) Pál jogtudós, a királyi tábla bírája, aki 1514-ben – több társával együtt – megbízást kapott Werbőczy Hármaskönyvének (Tripartitum) felülvizsgálatára, amelynek jelentős részét szerzője itt írta. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást.

A Dombó család egykori várában tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén. Itt szerezte „Jáson és Medea” című széphistóriáját („Tinódi Sebestyén diák készítette, midőn bal kezét Dombóváron nehéz seb gyötörte.” – olvashatjuk a versfőkben.)

A török hódítás Dombóváron várkastélyt és mellette mozgalmas kisvárost talált. A török az elfoglalt területeken igyekezett véglegesen berendezkedni. Az új közigazgatási rendszer szerint a budai pasalik (kormányzóság) koppányi szandzsákjának (kerület) egyik központja volt, s a török állandó katonaságot tartott benne.

A törökök kiűzése után

A vár környékét 1683-ban a Bécs alól menekülő Ali Musztafa csapatai felperzselték. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba. A Dombóvár környékén gazdátlanná vált óriási területeket herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet játszottak a település életében.

Az 1767. évi úrbéri összeíráskor Dombóváron már 112 család élt.

A Dombóváron 1848. április 10-én megalakult nemzetőrség létszáma 101 fő volt. Jelasics csapatai 1848. szeptember 27-én vonultak be a városba, két nap után továbbvonultak, ám Ozoránál Csapó Vilmos felkelői október 7-én lefegyverezték őket.

Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótára című művében többek között az alábbiakat olvashatjuk:

„Dombóvár magyar mezőváros Tolna megyében … Lakja 1200 kath., 80 zsidó, kath. paroch., derék uradalmi épületekkel. Róna határa első osztálybeli, réttyei jók, szőlőhegye, erdeje bőséges…”

Utóbbi megállapítást igazolja az 1848-ban megjelent Hármas Kis-Tükör:

„Tolna megyét is ha van kedved eljárd,
Itt van Simontornya, Bonyhád, Kölesd, Szegzárd,
Nézd-meg Paksot, Tolnát, Hőgyészt, Battát (Bátát), Földvárt (Dunaföldvárt),
Döbröközt, Ozorát s a gazdag Dombóvárt.”

Vasútépítés és a 20. század első fele

Panoráma a dombóvári fűtőház víztornyából Kaposvár felé – 1936 MÁV munkagép

Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el a Dombóvár-Zákány, majd következő évben a Dombóvár-Bátaszék-Baja vonal. 1882-ben adták át a BudapestPécs közötti vasútvonalat, amely Újdombóvárt érintette. 1906-ban nyílt meg a Dombóvár-Veszprém közötti vasútvonal. 1908-ra építették át Újdombóvárra a bátaszéki vonalat, ezáltal Dombóvár az ország egyik legfontosabb és legnagyobb vasúti csomópontja lett.

Súlyosan érintette a várost az első világháború kitörése. Amellett, hogy a tervezett beruházásokat el kellett halasztani, a frontra kiküldött dombóvári katonák tömegesen estek el, vagy sebesültek meg. Szepessy László költő 1915. augusztus 1-jén esett el a doberdói fennsíkon, az alig egy évvel azelőtt létrejött gimnázium tanárai közül a fronton vesztette életét Regula Antal és Schneider András.

A Tanácsköztársaság kikiáltása után Dombóváron is létrejött a direktórium, tagjai Gyenis Antal iskolaigazgató, Molnár György rajztanár és Udvari Vince MÁV-kalauz voltak. A kommün bukása után mindhármukat kivégezték. A trianoni békediktátum Tolna vármegyét közvetlenül nem érintette.

A két világháború közötti Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elvesztett területek visszaszerzése volt. A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1919-ben kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. A település 1945-re gyakorlatilag felépült.

1925-re felhúzták az 1903-ban alapított Szent Orsolya-rendi zárdainternátus épületét Möller Károly tervei szerint, ahol 1959 -ig – Kaposvárra történt áthelyezéséig – tanítóképzés is folyt. Ugyancsak 1925-ben adták át az Ipartestület mozgószínházát és vendéglőjét. 1927-re készült el az újdombóvári községháza Dvorzsák Rezső építész tervei alapján. 1929-ben átadták az Esterházy Miklós Nádor Gimnázium épületét, mely Alpár Ignác tervei alapján készült. Ugyanebben az évben adták át rendeltetésének a református templomot, a következő évben pedig elkészült az evangélikus templom. Ugyanabban az évben kezdődött meg a tanítás az újdombóvári iskola újonnan átadott épületében.

1934-ben szentelték fel az újdombóvári katolikus templomot, amelynek tervezője Fábián Gáspár műépítész volt. Egy évvel korábban adták át a városi strandfürdőt is.

A második világháború ugyancsak jelentős veszteséget okozott a városnak. A zsidók 1944-ben történt elhurcolásának 541 áldozata volt. 1944. december 1-jén a bevonuló szovjet katonák mintegy 30 polgári személyt lemészároltak, ugyanennyit pedig – főleg németes nevük miatt – elhurcoltak. A világháborús emlékmű 217 áldozatot sorol fel.

A második világháború után

Víztorony – 1958

A második világháborút követő koalíciós éveket 1948-tól a kommunista diktatúra váltotta fel. 1956-ban a községben is népmozgalmat váltott ki a budapesti október 23-i események híre. Október 25-én mintegy 500 tüntető vonult a tanácsháza elé, és követelésükre a tanács lemondott. Megválasztották a Forradalmi Bizottságot, melynek elnöke Kovács Gyula bejelentette, hogy Antal István tanácselnök a helyén marad, egyben a fegyverek kiosztását meghiúsította. Ennek köszönhető, hogy a forradalom mindvégig vérontás nélkül zajlott. Október 26-án nagygyűlést szerveztek a szovjet emlékmű elé, ennek során az obeliszket – annak ellenére, hogy a pártbizottság rendeletére a vörös csillagot már levésték róla – ledöntötték.

A szovjet csapatok minden ellenállás nélkül foglalták el a községet november 4-én. A forradalmi tanács tagjait a Szovjetunióba, (Ungvárra) hurcolták. Szabadulásuk is rendhagyó volt, mivel Antal István tanácselnök és Daradics Béla a pártbizottság titkára személyes közbenjárására bocsátották őket szabadon, amikor már a kaposvári börtönben voltak. Hazaérkezésüket – Antal István visszaemlékezése szerint – nagyobb tömeg üdvözölte, mint amikor a forradalmi tanácsot megválasztották.

Dombóvár és Újdombóvár közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. Az 1960-as1970-es években, az ötéves tervek keretében több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. Így jött létre a kenyérgyár, a kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, majd a Csavaripari Vállalat. 1969. december 19-én került átadásra a dombóvári kórház, ma Szent Lukács orvos-evangélista nevét viseli.

1970. április 1-jén Dombóvárt várossá nyilvánították, ami újabb lendületet adott az iparnak és a kereskedelemnek. Áruház, szálloda, művelődési ház, új iskolák épültek, torna- és sportcsarnokok létesültek. 1973. május 19-én adták át a város legfőbb idegenforgalmi vonzerejét jelentő Gunaras termál-, és gyógyfürdőt (1933. július 30-án adták át a dombóvári uszodát).

Közélete

A városháza

Polgármesterei

A településen 2009. október 11-én időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester lemondása miatt.

Országgyűlési képviselők

Gazdaság

A Budapest-Újdombóvár vonal első menetrendje, 1882 Hunyadi tér, balra a Schmidt-kocsma, mögötte a Rothermel ház A volt tejüzem

A vasútvonalak 19-20. századi kiépülésével teljes mértékben megváltozott a korábban mezőgazdasági jellegű Dombóvár élete. Az addig falusias szerepkört betöltő településen ipari üzemek létesültek, megváltozott a község közigazgatási helyzete, és a sok változás mellett a környék kulturális vezető szerepét is magához ragadta.

1900 novemberében kezdte meg működését a Hungária Vajkiviteli Rt. dombóvári központja. Legfőbb terméke a minőségi vaj volt, amellyel az országos kiállításon aranyérmet nyert. A napi 16-20 mázsa vaj jelentős része külföldi piacra került. 1961-től központosítás ürügyén az üzemet leépítették, a vajgyártó részlegét áthelyezték Kaposvárra.

1912-ben alapította meg Dőry Etelka a Dőry Konzervgyárat, amely a háborús szállítások révén gyors fejlődének indult. Az 1930-as években már 100 munkást foglalkoztatott, a nyári és őszi idényben alkalmanként 350-600 fő is munkát kapott. Termékei – a különböző befőttek, lekvárok, kandírozott gyümölcsökEurópa-szerte közkedveltek voltak, sőt még Dél-Amerikába is exportáltak belőlük. A második világháború után a gyárat népgazdasági indokokra hivatkozással leállították, a gépeket leszerelték, és elszállították.

1914-ben jött létre a MÁV Talpfatelítő Vállalat. Az európai, sőt világhírű MÁV a 20. század elejétől az egyre növekvő hosszúságú vasúti pályák építéséhez és fenntartásához szükséges telített vasútitalpfa-igényét a saját üzemeiből látta el. A dombóvári üzemben a mai viszonyokhoz képest is jelentős mennyiségű talpfát „telítettek”, a kor technikai színvonalának élvonalába tartozó berendezésekkel.

Esterházy herceg 1925-ben Újdombóváron létesített gőzmalmot. Az üzemet iparvágánnyal és keskenyvágánnyal is ellátták, így a nagy mennyiségű gabonát vasúton lehetett a malomba szállítani.

Vállalkozások 2020

Önkormányzati vállalatok Vegyes vállalatok
  1. Dombóvári Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás, elnök: Németh Tímea dr. -- al-polgármester
  2. Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás, elnök: Pintér Szilárd – polgármester
  3. Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminőség-javító Társulás, elnök: Pintér Szilárd – polgármester
  4. Dombóvár Térségi Szennyvízkezelési Önkormányzati Társulás, elnök: Pintér Szilárd – polgármester
  5. Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás, elnök: Páva Zsolt
Csak önkormányzati vállalkozások
  1. Dombóvári Városgazdálkodási Nonprofit Kft.
  2. Dombó-Land Térségfejlesztő Kft.
  3. Tinódi Ház Közművelődési Nonprofit Kft.
Önkormányzati közalapítványok
  1. Hamulyák Közalapítvány
  2. Dombóvári Szociális Lakásalap Alapítvány
A legnagyobb vállalatok bevétel alapján
  1. VIESSMANN TECHNIKA DOMBÓVÁR Kft., alkalmazottak: 338 fő
  2. AGRÁR-BÉTA Kft., alkalmazottak: 45 fő
  3. DOMBÓ-COOP Zrt., alkalmazottak: 23 fő
  4. KJK-AGROTEAM Kft., alkalmazottak: 9 fő
  5. RÓNA Kft, alkalmazottak: 25 fő
Ipartörténeti érdekesség Kisipari működési engedély – 1969

Polgárság

Népesség

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 2,9% németnek mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,5%, református 3,4%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 15,9% (23,9% nem nyilatkozott).

Lakók száma: 18555 személy

Lakottság: 236 fő/km²

Lakás szám: 8387 db

A település népességének változása:

Év Lakosságszám (fő) Változás (fő)
1870 3397 -
1880 4778 +1381
1890 5885 +1107
1900 7480 +1595
1910 10 480 +3000
1920 12 471 +1991
1930 13 953 +1482
1941 13 134 - 819
1949 14 097 + 963
1960 15 811 +1714
1970 17 229 +1418
1980 20 459 +3230
1990 21 183 + 724
2001 20 852 - 331
2011 19 011 -1841
2015 18 688 - 323
2017 18 851 + 163
2018 17 995 - 856

Dombóvár és Újdombóvár egyesülése

Az újdombóvári templom és Fetter Károly kőkeresztje

Dombóvár és Újdombóvár-Dalmand két külön település volt. A települések 1946-ban egyesültek, de Dalmand önálló település lett 1949-ben.

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma19 06718 84917 99517 76017 25917 300
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

Egyházak

Balra az evangélikus templom, középen az Illyés Gyula Gimnázium, jobbra a református templom
  1. Magyar Katolikus Egyház
  2. Magyarországi Református Egyház
  3. Magyarországi Evangélikus Egyház
  4. Magyarországi Metodista Egyház
  5. Hit Gyülekezete
  6. Magyar Baptista Egyház

Nemzetiségi önkormányzatok

  1. Dombóvári Német Nemzetiségi Önkormányzat
  2. Dombóvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat
  3. Dombóvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat
  4. Dombóvári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat (felszámolás alatt!)

Civil szervezetek

  1. „Cinege Cipője” Alapítvány
  2. „Életet az éveknek” Közhasznú Alapítvány
  3. „Help-Dombóvár” Egyesület
  4. JALINGVA József Attila Ált. Isk. Idegen Nyelv Tanításért Alapítvány
  5. Nauzika Szeme Fénye Alapítvány
  6. Nők Dombóvárért Egyesület
  7. Puer nats est nobis- Gyermek adatott nekünk Alapítvány
  8. Tolna Megye Természeti értékeiért Alapítvány
  9. Alkony-Támasz Alapítvány
  10. Diákjainkért Alapítvány
  11. Az Ifjúság Zenei Neveléséért Alapítvány
  12. Dombóvár Radiológiáért Alapítvány
  13. Dombóvári ILCO Egyesület
  14. Dombóvári Ipartestület
  15. Dombóvári Kertbarát Egyesület
  16. Dombóvári Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete
  17. Dombóvári Ózon Asztma Egyesület
  18. Kapos- hegyháti Natúrpark Egyesület
  19. Dombóvári Polgárőr Egyesület
  20. Dombóvári Székely Kör
  21. Dombóvári Szociális Lakásalap Alapítvány
  22. Dombóvári Zenész Egyesület
  23. Galamb és kisállattenyésztő Egyesület
  24. Margaréta a Gyermekekért Alapítvány
  25. Gyöngyszem Alapítvány
  26. Játékvár Alapítvány
  27. Jövő Emberkéje Alapítvány
  28. Kisbarát Alapítvány (Erzsébet Ovi)
  29. M-12 Dombóvári Postagalamb Sportegyesület
  30. Magyarországi Német Nemzetiségűek Egyesülete
  31. MME 28.sz. Dombóvári Csoportja
  32. Presidium Közhasznú Egyesület
  33. Újkezdet Roma Egyesület
  34. Viharmadár Önkéntes Mentő Egyesület
  35. Százszorszép Alapítvány
  36. Dombóvári Kutyás Egyesület
  37. Dombóvári Magyar Izraelita Baráti Társaság
  38. Fekete István Kulturális Egyesület
  39. Dombóvári Szívklub Egyesület
  40. Dombóvár-Kernen i.R. Baráti Kör Egyesülete
  41. Dombó-Dog Centrum Kutyás Sport Egyesület
  42. Dombóvári Városszépítő és Városvédő Közhasznú Egyesület
  43. Kapos Alapítvány
  44. Dombóvári Ifjúsági Fúvószenekar KHE
  45. Dombóvári Apáczai Alapítvány
  46. PRO Dombóvár Egyesület
  47. Dombóvári Örmény Nemzetiségi Egyesület
  48. HB Dombóvári Blockflöte Egyesület
  49. Hospital Alapítvány
  50. PC 424 Dombóvári Pipaklub
  51. DURA Dombóvári Eszperantó Barátok
  52. Dombóvár 2004. Egyesület

Dombóváron működő önkormányzati és egyéb fenntartású intézmények

Óvodák és bölcsőde Általános iskolák, pedagógiai szakszolgálat Középiskolák Kulturális intézmények Szociális és gyermekvédelmi intézmények Egészségügyi intézmény

Nevezetességei

Dombóvár térképe Híres öregdiákjainak listája

Dombóvár helyi jelentőségű természetvédelmi területei és természeti emlékei

Különleges víztani értékei, források Ökológiai folyosók a Külső-somogyi agrársivatagban Az élővilág menedékei a Kapos folyó mentén Maradványerdők az agrársivatagban Városi parkok, parkerdők Védett fák, fasorok Változatos madárvilága A város erődített emlékei – védett földvárak

Híres emberek

A város szülöttjei, akik nemzetközi elismerést szereztek: Szemenyey Ferenc festőművész; Hirsch Zoltán Zoli bohóc; Rákóczi János cukrász, mesterszakács; Mándi Imre ökölvívó; Aggházy Gyula festőművész; Marcell György festőművész, gimn. rajztanár felfedezettjei: Majoros János keramikus, Ujvári Lajos festőművész, Vati József festőművész. Pataki Ferenc fejszámolóművész; Buzánszky Jenő labdarúgó, az Aranycsapat tagja; Hegyi Sándor labdarúgó, az Aranycsapat tagja; Ivanich Miklós zongoraművész; Kodály Zoltánné Péczely Sarolta énekművész, egyetemi docens; dr. Gundy Sarolta rákkutató, az Országos Onkológia Intézet volt tudományos osztályvezetője; Rózsa Norbert úszó; dr. Köbli Norbert forgatókönyvíró, érdemes művész; Gulyás Róbert kosárlabdázó; Szabó Tünde atléta; napjaink nagy női sporttehetsége Tóth Lili Anna atléta és Farkas Bence napjaink nagy férfi atléta tehetsége; és akik nem Dombóváron születtek, de itt éltek/élnek: Fetter Károly szobrászművész; Rácz Vali magyar színész- és énekesnő; Bernát János festőművész; Kaponya Judit festőművész; Sarkantyu Simon festőművész; Radó Károly festőművész, szobrász; Varga Gábor szobrászművész, Zircher Kitti atléta. A városban élő eszperantisták 1923 óta ápolják az eszperantó nyelv tradícióit és eszméjét.

A város kitüntetettjei

Az adományozott díjak, elismerések: Pro Oppido Dombóvár díszpolgári cím, Dombóvár Város Elismerő Díszjelvénye kitüntetés, Ivanich Antal-díj, Dombóvár ifjúsági díjai: a Buzánszky Jenő-díj, az Ambrus Sándor-díj és a dr. Péter Gyula-díj együtt, Dombóvár Elismert Közössége díj, Dombóvárért oklevél, Hamulyák-díj, Dombóvár Közbiztonságáért Oklevél, Dombóvár Közszolgálatáért Oklevél

Beszélő fejfák – temetőtérképeken

A város ismert polgárainak temetkezési helyei:

Sportélete

Keresztes Zalán Simonfalvi Gábor Buzánszky Jenő 85 évesen

Egyes dombóvári sportolók komoly teljesítményt értek el, sportáganként:

Atlétika Szabó Tünde Karate

A hazai és nemzetközi megmérettetések aktív résztvevői:

Kosárlabda Labdarúgás

DFC – Dombóvári Futball Club – Dombóváron nagy múltja van a labdarúgásnak. Valamikor négy csapata is volt a városnak, 1960–1990 között. Ettől az időszaktól szinte halálra lett ítélve a helyi labdarúgás, amelyre a végső szentenciát 1993 tavaszán mondta ki a DVMSE. Egy év múlva ifj. Karászi Imre Újvári Kálmán ötletéből akkor még közvetett. Takács László segítségével 1994 nyarán alakult meg a Dombóvári Futball Club, amely jelenleg a Katona József utca 37. szám alatt üzemelő futballpályát használja, melynek folyamatos újításával és szépítésével hozzájárul a megfelelő színvonalú futball űzéséhez.

Dombóvári Focisuli Egyesület – Az egyesület jelenlegi nagy sikere a Dombóváron élő gyermekek futball iránti kedvének növekedése. Az utóbbi években oly nagy sikernek örvend az egyesület, hogy a 2014. évben jóval több mint 20 focistanövendék kezdte meg pályafutását az Egyesület keretein belül. A gyermekek 5 éves kortól egészen 14 éves korig, felmenő rendszerben tanulják eleinte játékos, majd komoly formában a futball minden csínját-bínját. Ebben nagy szerepet kapott az OTP Bank Bozsik Gyermek Labdarúgó Program, melyben Dombóvár jelenleg alközponti státuszban szerepel. Ennek köszönhetően a Dombóvári Futball Club által gondozott Katona József utcai labdarúgó pályát hetente – a napi edzéseken kívül – több száz gyermek birtokolja.

Ökölvívás Úszás Sportszervezetek

Sportlétesítmények

Szállásréti-tó – szabadtéri fitnesz-park
  1. séta-útvonal: Konda-völgyi tókör – 12 km
  2. séta-útvonal: Várak útja – 6,5 km
  3. séta-útvonal: Nyergesi körutak – 4 km
  4. séta-útvonal: Gunarasi Land Art sétaút – 2 km
  5. séta-útvonal: Gunarasi körút – 3 km
  1. Szállásréti-tó
  2. Szent László Park
  3. Újdombóvár-VI. utca
  4. Arany János tér
  1. Fogadalmi liget
  2. Gunarasfürdő Camping

Kiránduló útvonalak

Hírességek útja – Medveczky Gabriella

A dombóvári eszperantizmus

A DURA logo-ja

Dombóváron az 1920-as évek óta intenzív eszperantista élet zajlik, itt található a DURA Dombóvári Eszperantó Barátok nem regisztrált civil szervezet székhelye is.

Az eszperantizmus indulásának körülményei: Szepessy László költő (1880-1915) Dombóváron az Erzsébet utca 48-ban született, 1912-1915 között kérte fel őt Giesswein Sándor pápai prelátus, országgyűlési képviselő a keresztényszocialisták indulójának megírására. Lehman György közigazgatási jegyző (1901-1932) szintén Dombóváron született az Erzsébet utca 6-ban. Giesswein Sándor ekkor volt a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke. Giesswein 1920-ban kezdte szervezni az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját, ezen szervező munka kapcsán ismerte meg a dombóvári születésű Lehman Györgyöt. A Békeliga 1923-ban létre is jön, de Giesswein Sándor is meghal. Dombóváron az eszperantisták innentől számítják az eszperantó mozgalom indulását.

Egyéb események:

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. a b Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 13.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. 1715-ben mezővárosi rangot kap a település. 1871 után a közigazgatás átszervezésével, a polgári közigazgatás megteremtésével a mezővárosi rang végleg megszűnt, Dombóvár nagyközség lett. Az itt élők szinte soha nem hívták nagyközségnek.
  4. Dombóvár-Szőlőhegy nem hivatalos honlapja. . (Hozzáférés: 2021. június 13.)
  5. Új arculattal ünnepel a város.
  6. Dombóvár logó prezentáció 2021
  7. Dombóvár története egészen az őskorig nyúlik vissza.
  8. Iovia – későrómai település Kutatástörténet. . (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  9. http://kepkezelo.com/images/m2l8i61tlkski2a9rj3m.jpg
  10. http://kepfeltoltes.hu/121217/Bilecz_Ferenc_Domb_2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
  11. Dombo vára
  12. A Hotel Dombóvár az 1970-es évek elején épült az Ybl díjas Makovecz Imre tervei alapján, aki az akkori elvárásoknak megfelelő külsőt és belsőt álmodott meg Dombóvár szívében. Az étterem 2016-ban került teljeskörű felújításra. A szálloda helyén a Rothermere-ház állt, az impozáns épületet statikai okok miatt le kellett bontani.
  13. A Dombóvári Művelődési Ház épületét 1973. április 3-án adták át, a létesítményt felújítása 2010. november 19-én fejeződött be.
  14. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  15. A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  16. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  17. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  18. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  19. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  20. a b Dombóvár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. október 11. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  21. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2024. május 13.)
  22. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2024. május 13.)
  23. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  24. Hozzáférés: 2020. május 5.
  25. Hat évtizede szódások
  26. Dombóvár Helységnévtár
  27. a b 2019-es adat
  28. Tolna megye népességének változása
  29. Múltunkból
  30. Dombóvári Százszorszép Óvoda. . (Hozzáférés: 2021. február 28.)
  31. Szivárvány Óvoda
  32. Margaréta Református Óvoda
  33. Szent Erzsébet Katolikus Óvoda
  34. Belvárosi Általános Iskola. . (Hozzáférés: 2021. február 28.)
  35. Dombóvári József Attila Általános Iskola
  36. Szent Orsolya Rendi Iskolaközpont.
  37. Tolna Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Móra Ferenc Általános Iskolája. . (Hozzáférés: 2021. február 28.)
  38. Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dombóvári Tagintézménye
  39. Apáczai Csere János Technikum
  40. Esterházy Miklós Szakképző Iskola
  41. Dombóvár jelképe a Víztorony.
  42. Dombóvár víztornyai.
  43. Sváb Múzeum Dombóváron.
  44. Dombóvári múzeumok i. m.
  45. Feltárják a dombóvári Gólyavár középkori romjait. mult-kor, 2013. május 28. (Hozzáférés: 2017. január 14.)
  46. http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/kozepiskolak-rangsora-2003
  47. A természeti örökség megőrzésének és fenntartható hasznosításának helyi szintű feladatai Dombóváron. . (Hozzáférés: 2020. október 2.)
  48. Városi kitüntetettek
  49. Bemutatkozás. . (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  50. Visszavonult Gulyás Róbert
  51. A DFC honlapja
  52. Kriston-Vízi József: Szepessy László megidézése. Kézirat, munkaanyag. Dombóvári Helytörténeti Múzeum Archívum.
  53. Giesswein Sándor Magyaróváron élt, Fetter Károly dombóvári szobrászművész készített ebben az időben hősi emlékműve(ke)t Magyaróvárnak. Ill. Szepessy László dombóvári költő is tanított itt.

Források

Beles Lajos és Francz József könyvei:

Erky-Nagy Tibor könyvei:

Helytörténeti sorozat Dombóvárról:

A dombóvári lokálpatrióták (Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület) 1993 óta jelentetnek meg Dombóvárról szóló helytörténeti kiadványokat:

  1. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándorné, A dombóvári gimnázium seccói – 1993-1994
  2. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándor, Dombóvár ISBN 96303419801996
  3. helytörténeti kiadvány: Takács Istvánné, Gyökerek nyomában – 1998
  4. helytörténeti kiadvány: A Dombóvári Városszépítő Egyesület 15 éve – 1999
  5. helytörténeti kiadvány: Takács Istvánné, Arcok Dombóvárról – 2000
  6. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándor, Dombóvár háborús évei – 2002
  7. helytörténeti kiadvány: Múzeum, a helytörténeti gyűjtemény – 2004
  8. helytörténeti kiadvány: Tóth Endre: Studia Valeriana. Dombóvár – 2009
  9. helytörténeti kiadvány: Kriston-Vízi József – Máté Millisits: Ismerős művek elfeledett alkotója. Horvay János (18741944). Dombóvár : – 2011
  10. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándorné: A főszolgabírói laktól a múzeum épületéig. Dombóvár – 2011

Kéziratok:

Újságcikkek:

Digitális Tudomány Tárak:

További információk

Commons:Category:Dombóvár A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek