Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal

A mai világban a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal állandó érdeklődést és jelentőségű téma a társadalomban. Akár a mindennapi életre, akár a globális gazdaságra vagy a környezetre gyakorolt ​​hatása miatt, a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal számos tanulmányi és vitaterületen előtérbe került. Mivel a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, fontos megérteni a következményeit és következményeit a modern élet különböző területein. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal különböző oldalait, és azt, hogy hatása hogyan alakítja világunkat.

Nyíregyháza–
Vásárosnamény vasútvonal
Vásárosnamény vasútállomása
Vásárosnamény vasútállomása
A Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal útvonala
Vonalszám:116
Vonal:Nyíregyháza–Vásárosnamény
Hossz:58,2 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal témájú médiaállományokat.
 100 Záhony felé
Sóstóhegy elágazás 100c Szerencs felé
0 Nyíregyháza
100 Debrecen, 113 Mátészalka felé
3 Nyíregyháza külső
8 Oros
13 Napkor mh.
19 Apagy mh.
23 Levelek-Magy mh.
26 Ófehértó
29 Ligettanya mh.
34 Baktalórántháza
egykori Kisvárda-Baktalórántháza vasútvonal
40 Vaja-Rohod
42 Rákóczitanya mh.
47 Nyírmada
51 Vásárosnamény külső mh.
111 Mátészalka felé
58 Vásárosnamény
111 Záhony felé

A Nyírségben fekvő Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal a MÁV 116-os számú, egyvágányú, nem villamosított 58,2 km hosszú mellékvonala.

Történet

A Szabolcs vármegyei HÉV társaság által épített 61,3 km hosszú vasútvonalat 1904. december 13-án nyitották meg.[1] A vasútvonalat a Tisza árterületén, jelentéktelen mennyiségű földmunkával, síkvidéken vezették. A pálya 23,6 kg/fm tömegű, 9 méter hosszú „i” jelű sínekből épült, 2,40 méter hosszú talpfákkal. 1912-ben épült meg a csatlakozó Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal, így Baktalórántháza elágazó állomássá vált.

A vonalon 1939-1941 között teljes felépítménycserét hajtottak végre, amely során a talpfákat 2,60 méteresre, a síneket 24 méter hosszú, 34,5 kg/fm tömegű „c” jelű sínekre cserélték. A vonal jelentős hosszán napjainkban is az akkori felújítás során beépített felépítmény található meg. Nyíregyháza és Nyíregyháza külső között a helyi ipartelep üzemeinek kiszolgálása miatt erősítették meg a pályát 48 kg/fm tömegű sínekkel, a faaljakon GEO leerősítéssel, 40 cm-es zúzottkő ágyazattal. Ezen felül csak a kritikus ívekben cserélték a síneket 48-as rendszerűre.

A legutóbbi átépítés a vonal utolsó állomásközét érintette, a nyírmadai gumigyár számára 2007 őszén építették át a Nyírmada és Vásárosnamény közötti nyíltvonalat, valamint Nyírmada állomás két vágányát 54-es rendszerű hézagnélküli pályára, rugalmas, SKL-3-as sínleerősítéssel, LX jelű betonaljakkal.[2]

A vonalon Bzmot sorozatú motorkocsik közlekednek.

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 177. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-311-4)
  2. ↑ Szemerey Ádám: A Nyírmada–Vásárosnamény állomásköz átépítése (pdf). Sínek Világa folyóirat 2008/3-4. (Hozzáférés: 2011. december 21.)