Somlár Zsigmond

A mai világban a Somlár Zsigmond alapvető szerepet töltött be a társadalomban. Akár személyes, akár munkahelyi vagy társadalmi téren, a Somlár Zsigmond nagy jelentőségű és vita tárgyává vált. Ahogy haladunk előre a digitális korban, a Somlár Zsigmond befolyása egyre nyilvánvalóbbá válik, és olyan sokféle területre is hatással van, mint a technológia, a kultúra, a gazdaság és a politika. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Somlár Zsigmond mindennapi életünkben betöltött szerepét, elemezve jelentőségét és a különböző területekre gyakorolt ​​hatásait. A mentális egészségre gyakorolt ​​hatásától a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Somlár Zsigmond olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és elmélkedést vált ki. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson egy olyan témán keresztül, amely a mai világban mindig meglep és kihívást jelent.

Somlár Zsigmond
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
SzületettStein Zsigmond
1875. január 1.
Budapest
Elhunyt1943. február 13. (68 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaNeuvohner Gizella
(h. 1902–1920)
Dula Lilla Margit
(h. 1929–1943)
Foglalkozásaszínész
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17B-16-5)
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlár Zsigmond témájú médiaállományokat.

Somlár Zsigmond, született Stein Zsigmond (Budapest, 1875. június 1.[2] – Budapest, 1943. február 13.) színész.

Életútja

Stein Lipót kovácsmester és Tottis Terézia fia. Gimnáziumi tanulmányai befejeztével a bécsi konzervatóriumban Joseph Lewinsky növendéke volt, majd a Színművészeti Akadémián és Rákosi Szidi színiiskolájában tanult. Első szerződése Leszkay Andrásnál volt Nagyváradon. Innen Pozsonyba szerződött Relle Ivánhoz, majd Pécs, Szatmár, Miskolc városok színházaiban működött. Játszott a Városligeti Színkörben (1900–1901), a Thália Társaságnál (1905–1907), a Bonbonnière Cabaretban (1907–1908) majd a Kamarajátékokban (1910–1911). 1911–14-ben Pécsett, 1915-től a Modern Színpadon, 1924-ig pedig az Andrássy úti és a Belvárosi Színházban szerepelt. 1916-ban az Érdekes Kabaréban láthatta a közönség, majd 1924-25-ben fellépett a Magyar Színházban. 1920-ban egy darabig az Új Színház vezetője volt, majd 1925 őszén a Művész Színpad élére került. 1928–29-ben a Városi Színházban működött mint súgó, ezután 1929 és 1931 között a Bethlen téri Színpadon játszott. 1931–32-ben az Új Színpadon lépett fel, 1940-től a zsidótörvények miatt már csak az OMIKE Művészakciójában szerepelhetett.

Tagja volt az úttörő Thália-társaságnak, ahol Relling orvost (Vadkacsa) és Lukát (Éjjeli menedékhely) formálta meg. Tagja volt az Unió színházainak is (Belvárosi Színház) és a Buta emberben, valamint a Gazdag leányban voltak sikerei. Imre Sándorral együtt 1920-ban Új Színház címen színházi vállalatot alapított, melynél Gerhart Hauptmann Téli balladája aratott irodalmi sikert. Mint rendező és színházi szakíró is eredményesen működött.

Kétszer kötött házasságot. Első felesége 1902–1920 között Neuvohner Sámuel és Groszman Pepi lánya, Gizella volt.[3] 1929. december 22-én Budapesten, a Terézvárosban nőül vette Dula Lilla Margitot (1891–1969).[4]

Színpadi művei

  • A quartett (társszerző: Gellért Lajos), szatirikus vígjáték
  • Szegény angyalok, színmű (társszerzők: Gellért Lajos és Tarkeövy István), színre került az Új Színházban, több mint 25 előadásban.

Fontosabb szerepei

Főbb rendezése

Jegyzetek

  1. ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  2. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 803/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  3. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 934/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  4. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1897/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)

Források