A Boross Géza (színművész) kérdése döntő jelentőségű a mai társadalomban. A Boross Géza (színművész) évek óta vita és kutatás tárgya, hatása pedig különböző területekre terjed ki, a politikától a tudományig. Ebben a cikkben a Boross Géza (színművész) különböző aspektusait és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Elemezzük történelmi jelentőségét, időbeli alakulását és lehetséges jövőbeli következményeit. Ezenkívül a Boross Géza (színművész) különféle szempontjait is megvizsgáljuk, szélesebb és mélyebb képet adva a témáról. Reméljük, hogy ezzel az átfogó elemzéssel megvilágítjuk a Boross Géza (színművész)-et, és teljesebb képet adunk annak fontosságáról a mai társadalomban.
Boross Géza | |
![]() | |
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
Született | Berger Géza 1886. június 1. Budapest[1] |
Elhunyt | 1955. június 13. (69 évesen) Budapest VIII. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színész |
Kitüntetései | Magyarország Érdemes Művésze díj (1955) |
Sírhelye | Farkasréti temető (28/2-1-40) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Boross Géza témájú médiaállományokat. | |
Boross Géza, 1922-ig Berger Géza[2] (Budapest, 1886. június 1.[3] – Budapest, Józsefváros, 1955. június 13.)[4] magyar színész, komikus, kabarészínész, kupléénekes.
Budapesten született Berger Mór házaló és Braun Leonóra fiaként. 15 éves volt, amikor beiratkozott Rákosi Szidi színésziskolájába, melynek elvégzését követően Pozsonyba szerződött Andorffy Péter társulatához, ahol a Smólen Tóni című vígjátékban kapta első szerepét. Egy év múlva a Modern Színház-Kabaréhoz hívták meg, ahol Sajó Gézával nagy sikert aratott pesti aktuális duettjeivel. Itt működött 1921. szeptember 1-ig, közben 1920-ban színésziskolája is volt. Ezután a Vígszínház tagja volt, 1922-ben a Városi Színház szerződtette.
1923. február 15-én a Rákóczi úti Imperiál étteremben Békeffi Lászlóval kabarét nyitott,[5] de közben fellépett a Blaha Lujza Színházban is. 1924 januárjától rövid ideig a Fővárosi Orfeum épületében helyet kapott Vidám Színházat igazgatta. 1927-ben az Új Színház tagja volt, 1928-ban a Király Színház hívta meg vendégszereplésre.
1929 áprilisától Romániában vendégszerepelt saját társulatával. 1930–32-ben visszatért a Terézkörúti Színpadra, de tagja volt 1929-ben a Talkie, 1930-ban Omnia, 1931-ben a Komikusok Kabaréjának, 1932–33-ban pedig a Royal Orfeumnak. 1934-től 1938-ig a Magyar és az Andrássy úti Színházban szerepelt. 1939-ben tagja volt a Komédiának, azonban az 1940-es években zsidó származása miatt nem engedték színpadra lépni.
1945-től a Pódium Kabaré tagja volt 1949-ig, majd 1949–51-ben a Kamara Varieté, 1951-ben a Kis Varieté, 1951–52-ben a Vidám Színpadon és 1953–1955 között a Vidám Színháznál játszott. 1955-ben megkapta az érdemes művész kitüntetést.
1914. április 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Raáb Eugénia Máriával.[6] Két gyermekük született, Árpád és László.