Ma a Magyar színművészeti lexikon olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző területein. Akár személyes, akár szakmai vagy akadémiai szinten, a Magyar színművészeti lexikon az elmúlt években az életünkre gyakorolt hatása miatt vált jelentőségre. A Magyar színművészeti lexikon eredetétől jelenlegi fejlődéséig felkeltette a szakértők és a kíváncsiak érdeklődését, hatása pedig egyre nyilvánvalóbbá válik mindennapi életünkben. Ebben a cikkben teljes körűen megvizsgáljuk a Magyar színművészeti lexikon-et és annak jelenlegi társadalmunkra gyakorolt összes hatását.
Magyar színművészeti lexikon | |
A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája | |
![]() | |
A Magyar színművészeti lexikon díszes borítója | |
Szerző | szerk. Schöpflin Aladár |
Első kiadásának időpontja | 1929–1931 |
Nyelv | magyar |
Témakör | színművészet |
Műfaj | lexikon |
Részei | 4 kötet |
Kiadás | |
Magyar kiadás | Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, Budapest |
Külső hivatkozás | MEK, Arcanum |
A Magyar színművészeti lexikon, alcímén A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája egy nagy terjedelmű, több kötetes művészeti lexikon az 1930-as évekből.
A Magyar színművészeti lexikon tekinthető az első, igazi magyar színházi nagylexikonnak. Ugyan korábban már két, hasonló témakörű mű is megjelent (szerk. Incze Henrik: Magyar színészeti lexikon, 1908–1910;[1] és Némedy Gyula: A színháztudomány kis lexikona, 1911),[2] azonban ezek terjedelme messze alulmúlta a Magyar színművészeti lexikonét, ráadásul Incze művének második kötete tulajdonképpen egy zenei lexikon volt.
A mű az ismert kritikus, Schöpflin Aladár szerkesztésében látott napvilágot, de anyagának összegyűjtője Erődi Jenő és Kürthy Emil volt.[3] Kiadója az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, kiadási ideje: 1929–1931. A mű elé rövid ajánlást gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetve Kertész K. Róbert vallás- és közoktatásügyi államtitkár írt. A mű teljes terjedelme 1934 nyomtatott oldal.[4]
Az első kötet elején egy rövid történeti áttekintés olvasható a magyar színészet történetéről.[5]
A műhöz hasonló terjedelmű munka nem jelent meg azóta magyar nyelven. Igényes színházi lexikon is csak az 1990-es években, ez volt a Magyar színházművészeti lexikon (főszerk. Székely György, Budapest, 1994).[6]
A mű készítésben számos munkatárs működött közre. Teljes listájuk az I. kötet IV. és V. oldalán olvasható.
A kötetek nagy alakú, 20 x 27 cm-es fekete egész vászonkötésben jelentek meg, amelyen aranyozott stilizált népi motívumok voltak láthatók. Az oldalak kéthasábos szöveggel, és számos fekete-fehér képpel, illetve néhány színes melléklettel kerültek az olvasóközönség elé.
A kiállítás munkáját a Thália-Kultúra Nyomdai Rt. végezte.[7]
A műnek nem létezik fakszimile kiadása. Elektronikus formában a Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében dolgozták fel, és a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján ingyenesen olvasható. A kötetek az Arcanum Újságok honlapján is elérhetőek
I. kötet | Aágh Endre–Faust | 1929[8] | 480[9] |
II. kötet | Favartné–Komjáti Ferenc | 1929[8] | 464[10] |
III. kötet | Komló-kert–Püspöki Imre | 1930[8] | 504[11] |
IV. kötet | Rabatinszky Mária–Zwischenakt | 1931[8] | 486[12] |