Egyetemes magyar encyclopaedia

A mai világban a Egyetemes magyar encyclopaedia olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, akár a mai relevanciájáról, akár a történelmi eseményekkel való kapcsolatáról van szó, a Egyetemes magyar encyclopaedia olyan dolog, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Egyetemes magyar encyclopaedia különböző aspektusait, eredetétől és fejlődésétől az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásáig. Megvizsgáljuk a Egyetemes magyar encyclopaedia időbeli változásait és annak mai hatását is. Ezzel az elemzéssel azt reméljük, hogy átfogó képet adunk a Egyetemes magyar encyclopaedia-ről és annak fontosságáról a modern világban.

Nem tévesztendő össze a következővel: Magyar encyclopaedia.
Egyetemes magyar encyclopaedia
Az V. kötet címlapja
Az V. kötet címlapja
Szerző(szerk.) Török János – Pollák János – Laubhaimer Ferenc
Első kiadásának időpontja1859–1876
Nyelvmagyar
Témakörtudományos ismeretek gyűjteménye
Műfajlexikon
Részei13 kötet
Kiadás
Magyar kiadásSzent István Társulat, Pest (később Budapest)
Külső hivatkozásArcanum, GoogleBooks, szaktars.hu

A latinos című Egyetemes magyar encyclopaedia (ejtsd: enciklopédia) a 19. század második felében megjelent, 13 kötetes magyar nyelvű enciklopédia.

Története

A 13, nagy alakú (20x27 cm) kötetben elkészült lexikon 1859 és 1876 között, a Szent István Társulat gondozásában Pesten (majd az egyesítés után Budapesten) jelent meg. A mű szerkesztői Török János (1807–1874), Pollák János (1824–1884), Laubhaimer Ferenc (1833–1888) voltak. A sorozat érdekessége, hogy nem oldal, hanem hasábszámozással jelent meg (1 oldalon 2 hasábos a szövegtükör), tehát az oldalszám a hasábszámok felével egyenlő. Terjedelme közel 9300 hasáb, azaz mintegy 4600–4700 oldal.

A Pallas nagy lexikona így számolt be róla: „a Szent István Társulat is bocsátott ki egy katolikus szellemű Egyetemes Magyar Encyclopaediát Török János akad. tag. később Pollák J. szerkesztésében, de más vallású íróknak is közreműködésével. Kezdetben nagyon kiterjeszkedett, p. az 1858-ban megjelent első kötet 1060 hasábon csak az Ajuga szóig haladt, s teljesség tekintetében igen jónak ígérkezett, de később vontatva jelent meg és nagyon összeszorult, s utolsó XIII. kötete, csak 1876-ban zárta be a sort, magába foglalva a Só–Zwingli közé eső egész anyagot.”[1]

A lexikon nem rendelkezik reprint kiadással, elektronikusan pedig regisztrálva, előfizetéssel tekinthető meg az Arcanum honlapján; illetve regisztráció nélkül a – XIII. kötet kivételével – a Münchener Digitalisierungs Zentrum Digitale Bibliothek honlapján (ld. alább a listában az egyes köteteket).

Kötetbeosztás

Az első kötetnek létezett 2. kiadása is.[2]

Kötetszám
Kötetcím
Kiadási év
Hasábszám
Elektronikus elérés
I. kötet A–Ajuga 1859 1059 hasáb
II. kötet Aka–Amerika 1860 1130 hasáb
III. kötet Amerikai alkotmányok–Asa 1861 1103 hasáb
IV. kötet Asaba–Azzolino, Á–Ázsiai társaságok 1862 1086 hasáb
V. kötet B–Bekker 1866 528 hasáb V./a és V./b
VI. kötet Bél–Cockerill 1868 800 hasáb
VII. kötet Codrington–Ercylla y Zuniga 1869 799 hasáb
VIII. kötet Érczhegység–Görög nyelv 1870 798 hasáb
IX. kötet Görögország története–Joachim 1871 456 hasáb
X. kötet Joakáz–Lysias 1872 358 hasáb
XI. kötet Maár–Ozon 1873 414 hasáb
XII. kötet Pachydermák–Smyrna 1874 334 hasáb
XIII. kötet Só–Zwingli 1876 430 hasáb –

Jegyzetek

  1. ↑ A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  
  2. ↑ https://axioart.com/tetel/egyetemes-magyar-encyclopaedia-szerk-torok-janos-1-13-ko

Források

Kapcsolódó szócikkek