Relle Iván

A következő cikkben a Relle Iván kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását elemezzük. Megjelenése óta a Relle Iván jelentős hatást gyakorolt ​​a mindennapi élet különböző területeire, a kultúrától a gazdaságig. A történelem során a Relle Iván heves viták és viták tárgya volt, szenvedélyeket ébresztett és társadalmi mozgalmakat generált. Ebben az értelemben kulcsfontosságú, hogy alaposan megvizsgáljuk a Relle Iván jelenlétének okait és következményeit az életünkben, valamint a jövőt alakító potenciálját. Ez a cikk multidiszciplináris megközelítéssel átfogó képet kíván nyújtani arról, hogy a Relle Iván hogyan alakította át és változtatja tovább a világot, amelyben élünk.

Relle Iván
Született1861. március 9.
Győr[1]
Elhunyt1914. november 2. (53 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása

Relle Iván (Győr, 1861. március 9. – Budapest, 1914. november 2.)[2] bölcseleti doktor, posta- és távírási titkár, újságíró, színigazgató.

Élete

Relle János és Günther Erzsébet fia. Tanulmányait Győrött és Budapesten végezte. 1878-ban a győri Hazánk, 1880–85-ben a Pesti Napló és 1885-től a Nemzet belső munkatársa volt. 1885-től a Népszínház ellenőreként működött. Egy ideig a fővárosi Magyar Színház, 1899-től pedig a Pozsonyi Városi Színház igazgatója volt. Miután teljesen visszavonult a színházi ügyektől, 1901-től postai titkárként dolgozott. Később mint postatanácsos a kereskedelmi minisztériumhoz került, ahonnan az első világháború idején bevonult katonának. A déli, majd az északi harctéren harcolt.

Írt az aradi Alföldbe (elbeszéléseket), a Délmagyarországi Közlönybe és a Szegedi Hiradóba. Cikkei az aradi Alföldben (1882. A menyecske és A hét története I-III. Fullánk álnév alatt, 1883. Fővárosi tárcza I-II., Egy fotografia története); a Nemzetben (1890. 127. sz. Ujváry Lajos, 1891. 319. Csiky Gergely, 1893. 325. sz. A szökött katona, jubileum a Népszínházban) stb.

Műfordítása

  • Egy férfiú. Regény. Írta Dewall János, ford. Szeged, 1883.

Színművei

  • Árvalányhaj (előadták 1878-ban a műkedvelők Győrött)
  • Fityfirity, eredeti népszínmű 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Lányi Géza (bemutató: 1890, szeptember 26., Népszínház)
  • Márczius 15. (drámai költemény, bemutató: 1892, Népszínház)

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári halotti akv. 707/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 28.)

Források

További információk

  • A magyar posta története és érdemes munkásai. Szerk. dr. Hencz Lajos. Budapest, 1937. Merkantil-Ny.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.