Ratkovac (Prnjavor)
A Ratkovac (Prnjavor) világában végtelenül sok felfedezésre váró szempont vár. A Ratkovac (Prnjavor) eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig vita, vita és csodálat tárgya volt. Ebben a cikkben a Ratkovac (Prnjavor) különböző aspektusaiba fogunk belemerülni, elemezve annak időbeli alakulását, a mindennapi életre gyakorolt hatásait és globális összefüggésben való relevanciáját. Egy kimerítő és részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani azokat a legrelevánsabb szempontokat, amelyek miatt a Ratkovac (Prnjavor) minden korosztály és háttérrel rendelkező ember érdeklődésére tart számot.
| Ratkovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 606 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 142,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,24 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′ 29″, k. h. 17° 38′ 34″44.891400°N 17.642800°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 29″, k. h. 17° 38′ 34″44.891400°N 17.642800°E | |
 | |
Ratkovac (szerbül: Ратковац), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 36, közúton 55 km-re kelet-északkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re északnyugatra, az azonos nevű patak mentén, 162-227 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 146 | 502 |
| Bosnyák | 90 | 33 |
| Horvát | 8 | 13 |
| Jugoszláv | 21 | 2 |
| Egyéb | 84 | 56 |
| Összesen | 349 | 606 |
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 10 háztartása és 67 ortodox lakosa volt.[4] 1892-től az osztrák uralom, alá került Dél-Lengyelországból és Nyugat-Galíciából számos lengyel és ukrán család települt itt le. A jobbágyok helyzete Lengyelországban, különösen Krakkó környékén nagyon nehéz volt. Amikor az osztrák hatóságok felhívást küldtek, hogy ha a lengyelek Boszniába akarnak menni, ingyen földet kaphatnak, a lengyel jobbágyok küldöttségüket Boszniába küldték. Amikor a delegáció jó hírekkel tért vissza, egyre többen jelentkeztek, hogy Boszniába települnek. Galícia ugyancsak Ausztria fennhatósága alá tartozott, onnan görög katolikus ukránok (ruszinok) vándoroltak be Bosznia-Hercegovinába. Bár termőföldet ígértek nekik, a korábban beköltözött lakosok által elfoglalt termőföld híján az ukránok többnyire megművelhetetlen területekre települtek.[5]
1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 144 háztartást, 117 görög katolikus és 817 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 153 háztartása és 948 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a lengyel lakosság visszatelepült Lengyelországba, míg az ukránok nagy része a Vajdaság és Szlavónia nagyobb településeire költözött. Ratkovacban 1948-ban még 434, 1991-ben 84, 2013-ban már csak 34 ukrán élt.[8] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prnjavor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ Kako je Prnjavor postao Mala Evropa. prnjavor.info . (Hozzáférés: 2025. március 29.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
- ↑ Pojava grkokatoličkog stanovništva u Bosni i Hercegovini (od 1879. do najnovijeg doba). hrcak.srce.hr . (Hozzáférés: 2025. április 3.)
További információk
