Donji Vijačani

Ebben a cikkben a Donji Vijačani-et fogjuk alaposan megvizsgálni és elemezni, egy olyan témát, amely a különböző területekről és érdeklődési körökből származó emberek figyelmét felkeltette. A modern társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Donji Vijačani olyan téma, amely továbbra is vitákat és vitákat generál szerte a világon. Ezeken az oldalakon végiggondoljuk a Donji Vijačani-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint annak időbeli alakulását. Ha többet szeretne megtudni erről az izgalmas témáról, kérjük, folytassa az olvasást, és fedezze fel mindazt, amit a Donji Vijačani kínál.

Donji Vijačani
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPrnjavor
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 51
Népesség
Teljes népesség1226 fő (2013)[1]
Népsűrűség42,5 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület28,87 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 47′ 48″, k. h. 17° 36′ 21″44.796700°N 17.605800°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 48″, k. h. 17° 36′ 21″44.796700°N 17.605800°E
Térkép

Donji Vijačani (szerbül: Доњи Вијачани), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 32, közúton 46 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 14 km-re délnyugatra, a Ljubić-hegységtől északnyugatra, a Lijevča polje dombjain, a Vijaka és bal oldali mellékvize, Mravica között, 178-345 méteres tengerszint feletti magasságban található. A falu egy része a Ljubić-hegység lejtőire is felhúzódik. A Prnjavor városát vízzel ellátó Drenovac-tó legnagyobb része Donji Vijačaniban található. A terület helyi útjai az R-476 regionális úthoz csatlakoznak. Településrészei: Topolova, Grič, Briježani, Preradovići és Radomirovići.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 1637 1215
Bosnyák 0 0
Horvát 30 8
Jugoszláv 22 0
Egyéb 11 3
Összesen 1700 1226

Története

Vijačani település keletkezésére vonatkozóan nincs forrás. 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó Vijačani településnek 130 háztartása és 1152 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó Vijačani településen 255 háztartást, 1758 ortodox, 8 muszlim és 2 római katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része.

1921-ben a községnek 283 háztartása és 1785 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941. október 8-án Vijačaniban tört ki a fasizmus ellen az észak-boszniai térségért vívott nemzeti felkelés.

A második világháború idején a Vijaka vidéke, valamint a Lijevče polje összes környező falva a 14. közép-boszniai partizánhadosztály hadműveleti területére esett. Lakossága részt vett a partizán egységek logisztikai támogatásában és a hadosztály akcióinak színhelye volt.[7] A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. Az addig önálló Vijačani községet 1951-ben Donji- és Gornji Vijačanira osztották fel. 1991-ben ezen a helyen alakult meg a VRS „Prnjavor” szerb könnyűgyalogos dandárja. A Boszniai Szerb Köztársaságért folytatott háborúban Donji Vijačani 28 harcosa esett el. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Oktatás

Vuk Karadžić Általános Iskola. Az iskola 1931-től négyosztályos iskolaként működött, majd 1961-ben nyolcosztályos általános iskolává nőtte ki magát.

Infrastruktúra

A falut 1969-ben villamosították, 1984-ben érkezett a víz, 2001-ben épült meg a falu átszelő Prnjavor – Čelinac aszfaltozott út. Vijačaniban 1947-ben, a háztartásokban 1993-ban vezették be a telefont. A posta 1970 óta működik, az irányítószám 784322.

Nevezetességei

A településen egykor szerb ortodox faházas templom állt, 1889-ben pedig felépült a mai Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt ortodox temploma. Ez a templom a Banja Luka-i ortodox egyházmegye egyik legnagyobb és legszebb temploma.

Jegyzetek

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
  3. a b Popis 2013 u BiH – Prnjavor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o.
  6. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
  7. Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Доњи Вијачани című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk