Gajevi (Prnjavor)
Ebben a cikkben elmélyülünk a Gajevi (Prnjavor) lenyűgöző világában, megvizsgáljuk az összes releváns szempontot, és teljes és részletes képet adunk a témáról. A Gajevi (Prnjavor), amelyet ma az egyik legfontosabb szempontnak tekintünk, olyan téma, amelyet érdemes alaposan tanulmányozni és megérteni. Ebben a cikkben megismerjük történetét, gyakorlati alkalmazásait, a társadalomra gyakorolt hatását és a mai világban betöltött jelentőségét. Ezenkívül elemezzük az üggyel kapcsolatos különböző nézőpontokat és véleményeket, így teljes és objektív jövőképet nyújtunk a Gajevi (Prnjavor)-ről. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a Gajevi (Prnjavor)-ről szóló ismeretek és felfedezések útjában!
| Gajevi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 149 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 37,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,94 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 49″, k. h. 17° 32′ 09″44.846900°N 17.535800°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 49″, k. h. 17° 32′ 09″44.846900°N 17.535800°E | |
 | |
Gajevi (szerbül: Гајеви), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 27, közúton 40 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 18 km-re nyugatra fekvő dombvidéken, 220-332 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 152 | 114 |
| Bosnyák | 26 | 25 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 10 | 10 |
| Összesen | 191 | 149 |
Története
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A település akkor jött létre, amikor a 19. század végén és a 20. század elején Nyugat-Galíciából nagyszámú római katolikus lengyel és görög katolikus ukrán lakosság telepedett itt le. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 57 háztartást, 282 görög katolikus és 76 római katolikus lakost találtak.[4] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 75 háztartása és 454 lakosa volt.[5] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a lengyel kormány visszahívta a Lengyelországon kívül tartózkodó lengyeleket, hogy térjenek vissza hazájukba. A lengyelek 1945-ös kongresszusukon úgy döntöttek, hogy visszatérnek hazájukba, és erről értesítették a jugoszláv és a lengyel hatóságokat. A lengyelek mindkét fél engedélyével Alsó-Sziléziát jelölték ki Lengyelországhoz való visszatérésük helyéül, a jugoszláv hatóságok azonban nem akartak kártérítést fizetni a lengyeleknek az általuk hátrahagyott vagyonért, sőt még azt követelték, hogy Lengyelország fizesse meg nekik a lengyelek által magukkal vitt szarvasmarhát. Következett a lengyelek nagy kivándorlása.[6] Távoztak a görög katolikusok is főként Vajdaságba vagy Szlavóniába, ahol elsősorban a nagyobb városokban telepedtek le. Ennek során Boszniában 37 görög katolikus település teljesen kiürült, de a többiek ukrán lakossága is jelentősen csökkent. 1991-ben Gajeviben mindössze 10 ukrán maradt.[7] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
A Gajeviben található Szent Demeter Nagymártír görög katolikus templom 1934/1935-ben épült. (A falu első fatemplomát még 1914-ben építették.) A templomot 2014-ben bontották le, mert a becslések szerint nem volt lehetséges az újjáépítés. A templom kereszt alaprajzú volt, középen elhelyezett kisebb hagymakupolával, mely egy nyolcszögletű tamburán (kupoladob) áll. A templomnak oltártérrel szomszédos két oldalszárnya volt, amelyek egyhajlásszögű tetővel készültek. Az összes nyílást szegmensívvel zárták le. A lapos, vakolt homlokzatok profilozott párkányzattal készültek, amely az ablakpárkányokkal és a szemöldökökkel együtt a templom egyetlen homlokzati dekorációja volt. Az új templom építése 2015-ben kezdődött. Eddig az új templom alapjait fektették le.[8]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prnjavor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 200. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
- ↑ Poljaci – O nama. snm.rs.ba . (Hozzáférés: 2025. március 15.)
- ↑ Pojava grkokatoličkog stanovništva u Bosni i Hercegovini (od 1879. do najnovijeg doba). hrcak.srce.hr . (Hozzáférés: 2025. március 15.)
- ↑ Crkva Svetog Velikomučenika Dimitrija, Gajevi. snm.rs.ba . (Hozzáférés: 2025. március 15.)
További információk
