Otpočivaljka
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Otpočivaljka hatását különböző kontextusokban és helyzetekben. A technológiai téren gyakorolt hatásától a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig a Otpočivaljka nagyon fontos és jelentős témának bizonyult. A történelem során a Otpočivaljka döntő szerepet játszott annak a világnak a kialakításában, amelyben élünk, és fontossága továbbra is viták és elmélkedések tárgya a tudás különböző területein. Egy részletes és átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Otpočivaljka számos oldalát, valamint a jelenre és a jövőre gyakorolt hatását.
| Otpočivaljka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 126 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 10,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,17 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 56′ 18″, k. h. 17° 31′ 04″44.938300°N 17.517800°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 18″, k. h. 17° 31′ 04″44.938300°N 17.517800°E | |
 | |
Otpočivaljka (szerbül: Отпочиваљка), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 30, közúton 44 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 15 km-re északnyugatra, 150-290 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 226 | 124 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 1 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 1 | 1 |
| Összesen | 229 | 126 |
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban erődített emberi település állt, melyet még a vaskorban is laktak. Az őskori település sáncainak maradványai ma is jól láthatók a „Grad” nevű lelőhelyen. Területéről számos késő bronzkori és vaskori lelet került elő.[4]
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A település a 19. század végén jött létre a Počivaljka nevű hegy területén. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 65 háztartást és 300 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 108 háztartása és 537 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
Az elemi iskolát még 1931-ben alapították. Néhány évtizede még tele volt tanulókkal, de mára tanulóhiány miatt az oktatás megszűnt.
Nevezetességei
- Az ortodox templomot a Boldogságos Szűz Mária lepelének tiszteletére szentelték fel. A lišnjai parókiához tartozik.
- A falu természeti ritkasága a 200 éves bükkfa
- Grad - Őskori erődítmény maradványai. A romok a Prosječka-folyó jobb partja feletti domináns magaslat északi lejtőin találhatók. Legfelső része egy elipszoid alakú, 20x40 méteres fennsík, melyet 4-5 méter szélességű és 2-3 méter magasságú földsánc kerít. Alatta, mintegy 6 méterrel alacsonyabban a hegy lejtőjén egy földből épített védelmi rendszer található. Az erőd átmérője a hegynyeregben valamivel szélesebb, itt található két, tumulus formájú földsánc. Az erőd teljes szélessége 150x200 méter. A keleti oldalon számos kerámiatöredék, háztartási hulladék és 1,5 méter mélységű kultúrréteg került elő. Korát a késő bronzkorra és a vaskorra teszik.[4]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prnjavor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. március 7.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 206. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
További információk
