Naseobina Babanovci
A mai világban a Naseobina Babanovci emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon. Ez a jelenség különböző területeken vált aktuálissá, a populáris kultúrától a politikáig és a technológiáig. A társadalomra jelentős hatással bíró Naseobina Babanovci számos tanulmány és kutatás tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék a következményeit és következményeit. A Naseobina Babanovci megjelenése óta nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a nagyközönség körében. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Naseobina Babanovci eredetét, fejlődését és hatásait, elemezve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
| Naseobina Babanovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 690 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 257,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,68 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 29″, k. h. 17° 40′ 44″44.874700°N 17.678900°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 29″, k. h. 17° 40′ 44″44.874700°N 17.678900°E | |
 | |
Naseobina Babanovci (szerbül: Насеобина Бабановци), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 40, közúton 61 km-re kelet-északkeletre, községközpontjától légvonalban 1, közúton 2 km-re keletre, a Grabinac és Radulovac-patakok között fekvő dombvidéken, 140-200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 227 | 583 |
| Bosnyák | 101 | 29 |
| Horvát | 53 | 21 |
| Jugoszláv | 26 | 1 |
| Egyéb | 99 | 6 |
| Összesen | 506 | 690 |
Története
Babanovci település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó akkori Babanovci településnek 12 háztartása, 57 muszlim és 6 ortodox lakosa volt.[4] 1882-től az osztrák uralom alá került területekről számos olasz és ukrán család települt be ide. Ami az olaszokat illeti, két vélemény uralkodik az e régiókba való bevándorlás okairól. Az egyik szerint földcsuszamlások és esőzések Valšugame térségében a lakosság életét veszélyeztették, migrációt okozva. Egy másik szerint a selyemhernyó egy ördögi betegséget kezdett terjeszteni, ami arra kényszerítette őket, hogy új életterületet keressenek. Amikor megtudták, hogy Ausztria-Magyarország földet ajánl Boszniában, az akkor Ausztria-Magyarország alá tartozó tiroli régióból olaszok özönlöttek be. Galícia ugyancsak Ausztria fennhatósága alá tartozott, onnan görög katolikus ukránok (ruszinok) vándoroltak be Bosznia-Hercegovinába. Bár termőföldet ígértek nekik, a korábban beköltözött lakosok által elfoglalt termőföld híján az ukránok többnyire megművelhetetlen területekre települtek.[5] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó Babanovci Ciganski településen 35 háztartást, 134 muszlim és 6 római katolikus lakost, Babanovci Muslimanski településen 69 háztartást, 25 ortodox, 67 muszlim, 85 római katolikus és 171 görög katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Babanovci Muslimanski településnek 72 háztartása és 361, Babanovci Ciganski településenek 29 háztartása és 129 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után az ukránok nagy része a Vajdaság és Szlavónia nagyobb településeire költözött. 2013-ban a településen még mindig 50 ukrán élt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prnjavor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o.
- ↑ Kako je Prnjavor postao Mala Evropa. prnjavor.info . (Hozzáférés: 2025. március 29.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 210. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
További információk
