Párnakönyv

A mai világban a Párnakönyv egyre aktuálisabb téma. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi téren, a Párnakönyv ilyen vagy olyan módon jelen van az emberek mindennapi életében. A technológia fejlődésével és a társadalom fejlődésével a Párnakönyv a minket körülvevő világ jobb megértése érdekében érdekes ponttá válik. Ebben a cikkben a Párnakönyv-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak különböző területekre gyakorolt ​​hatását, és szélesebb perspektívát kínálunk a ma oly gyakran visszatérő témáról.

Párnakönyv
SzerzőSzei Sónagon
Eredeti cím枕草子
Nyelvklasszikus japán
Műfajzuihicu
A Wikimédia Commons tartalmaz Párnakönyv témájú médiaállományokat.

A Párnakönyv (Makura no szósi) Szei Sónagon japán udvarhölgy naplója a 990-es évekből és az 1000-es évek elejéről. Költőisége irodalmi jelentőségűvé teszi ezt az egyik legrégebbről fennmaradt, prózában írott japán művet.

Listák

Szei Sónagon naplójában szabályos listákat vezet arról, hogy mit tart kellemesnek vagy kellemetlennek, csípős nyelvű leírásait udvarhölgytársairól, érdekes udvari eseményekről is listák formájába önti.

A Párnakönyvben használatos írásjegyekről

Egy hiragana írásjegy

Szei Sónagon a versekhez és levelezéshez használt hiragana írásjegyekkel írta naplóját. A hiragana a kínaiaktól átvett kandzsi írásjegyekből egyszerűsödött le. „Kurzív” ecsetvonású hiraganával írták a harmincegy szótagos (5–7–5–7–7) szerelmes verseket, a vakákat is a kor császári udvarában. A hiragana használatát férfiatlannak tekintették, a kandzsik használatát viszont nőietlennek.

Magyarul

  • Párnakönyv; ford. Philipp Berta; in: Párnakönyv. Japán irodalmi naplók a X-Xl. századból; Európa, Bp., 1966

Érdekesség

A Párnakönyv ihlette Peter Greenaway 1996-os filmjét is

Külső hivatkozások