Isikava Tacuzó

Ebben a cikkben a Isikava Tacuzó lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és hely figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a tudományos világra gyakorolt ​​hatásáig a Isikava Tacuzó nagy érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki minden típusú egyénben. Ezeken az oldalakon a Isikava Tacuzó különböző aspektusait elemezzük, az eredetétől a mai fejlődéséig. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Isikava Tacuzó-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Isikava Tacuzó
Élete
Született1905. július 2.
Jokote
Elhunyt1985. január 31. (79 évesen)
Tokyo Kyosai Hospital, Japán
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Isikava Tacuzó témájú médiaállományokat.

Isikava Tacuzó (石川 達三; Hepburn: Tatsuzō Ishikawa?; Jokote, 1905. július 2. – 1985. január 31.) japán író, az első Akutagava-díj nyertese.

Akita prefektúra Jokote nevű városában született, többek között Kiotóban nevelkedett. A Vaszeda Egyetemen tanult irodalmat, de diplomát nem szerzett. 1930-ban két hónapig dolgozott egy brazíliai farmon, és élményeiről, a szegény sorsú japán kivándorlók életéről hosszú regényt írt Szóbó címmel (1935–39). Ennek első, folyóiratban közölt részletéért kapta 1935-ben a legelső Akutagava-díjat. 1938 januárjában a Csúó Kóron magazin riportereként hetekkel azután érkezett Nankingba, hogy a Japán Császári Hadsereg egységei elfoglalták a várost, és rettenetes vérfürdőt rendeztek benne.[1] Félig tényirodalmi, félig regényes beszámolója, az Ikite iru heitai („Eleven katonák”, 1938) nemcsak az atrocitásokról, hanem a japán katonák harctéri sokkjáról, morálvesztéséről is tudósít. A cenzúra már előzetesen kihúzatta a negyedét, ennek ellenére publikáláskor a Csúó Kóron számának minden példányát bevonták, a szerzőt, a kiadót és a főszerkesztőt pedig letartóztatták „rendháborításért”. A teljes mű csak 1945 decemberében láthatott napvilágot. További fontos regényei: Kaze ni szojogu asi („Szélben hajladozó nádszál”, 1951), Ningen no kabe („Az emberi fal”, 1959). Munkásságáért 1969-ben Kikucsi Kan-díjjal jutalmazták.

Jegyzetek

  1. ↑ A vérengzés, fosztogatás, gyújtogatás, erőszak Nankingban 42 000, környékén még 100 000 (egyes becslések szerint 300 000) civil, többnyire nők és gyerekek életébe került. Az amerikai-kínai Iris Changnak a 60. évfordulóra megjelent könyve (The Rape of Nanking) még 1998-ban is diplomáciai botrányt kavart az Egyesült Államok, Kína és Japán között. (Gy. Horváth: Japán kulturális lexikon)

Források

  • Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
  • Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon, Corvina, 1999, ISBN 9631347567
  • Ishikawa Tatsuzō, Soldiers Alive. Translated by Zeljko Cipris. University of Hawaii Press, 2003.