Kamo no Csómei

Ma belépünk a Kamo no Csómei lenyűgöző világába. Ez a téma napjainkban nagyon aktuális, mivel a mindennapi élet különböző területeit érinti. A Kamo no Csómei olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, a gazdaságra, politikára, technológiára és kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt. Ebben a cikkben a Kamo no Csómei-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak időbeli alakulását és a különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Kamo no Csómei-hez kapcsolódó jelenlegi trendeket és annak jövőbeli előrejelzését. Csatlakozzon hozzánk ezen az izgalmas utazáson a Kamo no Csómei-en keresztül, ahol felfedezzük annak fontosságát és hatását a modern világra.

Kikucsi Jószai rajzán

Kamo no Csómei (japánul: 鴨 長明, Hepburn-átírással: Kamo no Chōmei) (1156? – 1216) japán költő, esszéista. Élete első felében otthonosan mozgott Fudzsivara no Teika irodalmi körében, verseit bevették a Sinkokinsú császári antológiába, állást kapott a Költészeti Hivatalban (Vakadokoro), ahol több traktátust is írt a japán verselésről, 1204-ben azonban, mivel nem nevezték ki a sintó Kamo-szentély családilag öröklődő papi tisztébe, buddhista szerzetesnek állt, s évekig a Kiotó fölötti Óhara hegyén, majd a déli Hino-hegyen remetéskedett, utóbbin egy maga ácsolta, 3x3 méteres kunyhóban, haláláig. Itt született 1212-ben remekműve, a Hódzsóki (’Parányi kunyhómban’), a korai japán zuihicu klasszikusa, de írt még több mint 100 buddhista tanmesét (szecuva) is. Patrónusával, Fudzsivara no Teikával együtt egy örökre letűnő világ, az udvari Heian-kultúra és az alakulóban levő szamurájtársadalom közti átmenet legnagyobb figurája.

Magyarul

  • A fűkunyhóból; szerk., ford., utószó Fülöp József, Szemerey Márton; Gondolat, Bp., 2017
    • Yoshishige no Yasutane: Chiteiki. Feljegyzések a tóparti pavilonból
    • Kamo no Chómei: Hójóki. Feljegyzések a tízszer tíz lábnyi kunyhóból
    • Basil Bunting: Chómei Toyamában

Lásd még

Források