A mai világban a Ósikócsi no Micune olyan kérdés, amely egyre fontosabbá vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Ósikócsi no Micune sokak érdeklődési területévé vált, vitákat és elmélkedéseket generálva különböző területeken. Akár a tudományos életben, akár a munkában, vagy a mindennapi életben, a Ósikócsi no Micune különféle módon hatott az emberekre szerte a világon. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Ósikócsi no Micune hatását, és azt, hogy hogyan befolyásolta a modern élet különböző aspektusait.
Ósikócsi no Micune | |
![]() | |
Kanó Tanjú festménye | |
Született | 9. század |
Elhunyt | 925 Heiankjó |
Állampolgársága | japán |
Foglalkozása |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ósikócsi no Micune témájú médiaállományokat. | |
Ósikócsi no Micune (凡河内躬恒; Hepburn: Ōshikōchi no Mitsune ; 898? – 922?) kora Heian-kori japán udvaronc és vakaköltő, az első császári versantológia, a Kokinsú négy összeállítójának egyike, a harminchat költőgéniusz (szandzsúrokkaszen) közé számít.
Barátja, Ki no Curajuki mellett a kor legnagyobb költőjének tartják. Több mint 190 költeménye került be a Kokinsúba és az azt követő gyűjteményekbe. Saját korpuszát Micunesúnak nevezik, ez különböző változatokban maradt fenn, a legteljesebb 482 versét tartalmazza, köztük kínai nyelvű versei is megtalálhatók, s nem egy olyan is, amely eredetileg paravánra készült (bjóbu-uta), illetve költészeti versenyen (uta-avasze), rögtönözve.
Leghíresebb, legtöbbet idézett (Kenneth Rexroth által is lefordított) költeménye a fehér zúzmara alá bújó fehér krizantémról (a 8. században Kínából honosított siragikuról) szóló, Muraszaki Sikibu korában azonban egy másik volt annyira közkedvelt, hogy a Gendzsi szerelmei-ben négyszer is utalnak rá:
Hiába bántja tavaszéj sötétje a szilvát,
színét elölheti, szirmai illatát soha.