Ono no Komacsi
A mai világban a Ono no Komacsi egyre aktuálisabb téma. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a gazdaságban betöltött fontossága, akár a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Ono no Komacsi mind a szakértők, mind a nagyközönség figyelmének tárgyává vált. A Ono no Komacsi széles körű vonatkozásaival, valamint vitát és elmélkedést generáló képességével a jelenlegi napirend döntő témájává nőtte ki magát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ono no Komacsi különböző aspektusait, elemezve eredetét, időbeli alakulását és lehetséges jövőjét. Továbbá megvizsgáljuk, hogy a Ono no Komacsi milyen szerepet játszik az emberek mindennapi életében, és jelentőségét a globális kontextusban.
Ono no Komacsi (japánul: 小野 小町, Hepburn-átírással: Ono no Komachi) (825 körül – 900 körül) japán vaka-költőnő, a Heian-kor „hat költőgéniuszának” (rokkaszen) egyike (ide tartozik még Arivara no Narihira, Hendzsó és Ótomo no Kuronusi). A korabeli iratok kivételes szépségű nőként jegyezték fel; Komacsi a szép nő jelképe Japánban. Nem maradt fenn róla sok emlék, életútját főként legendák őrizték meg.
Élete és legendái
Komacsi születésének és halálának helye, valamint társadalmi helyzete ismeretlen. Néhány forrás szerint a mai Akita prefektúrában született Josiszada tartományúr lányaként. Valószínűleg a 833 és 850 között uralkodott Ninmjó császár udvarhölgyének egyik távoli rokona volt.
Költőként Komacsi főként az erotika és szerelem témáiban alkotott. A legtöbb vakája (a Kokinsúban 18, a Sinkokinsúban 6, a Goszensúban 4 maradt fenn) az aggódásról, a magányról és a szenvedélyes szerelemről szól. Ő az egyetlen női költő, akit a Kokinsú előszavában említenek. A mű szerint a költőnő stílusa régimódi ártatlanságot és naivitást egyaránt tartalmaz.
Számos legenda szól Komacsiról és szerelmeiről. A legismertebb történet Fukakusza kapitánnyal való kapcsolatát örökítette meg. Komacsi megígérte, hogy az övé lesz, ha hóban, fagyban száz éjszakán ostromolja szerelmével. Fukakusza minden éjjel meglátogatta, ám az utolsó alkalom előtt megbetegedett, és váratlanul meghalt. Mikor Komacsi megtudta, hogy szeretője elhunyt, eluralkodott rajta a szomorúság. Szívtelenségéért a közhit szerint azzal bűnhődött, hogy öregségére megcsúnyult, és koldusbotra jutott. Életéről, alakjáról Kanami és Misima Jukio drámát írt. Két jellemző verse:
Álmomba megjelent a kedves.
Azóta szeretem az álmot.
bús éjbe tündökölve repdes.
Szép, tarka pille, mely az álnok,
Kosztolányi Dezső fordítása
Az ágakat tegnap szél verte le
s ma holt virággal lett a kert tele.
Alkony szitál: hulló, alélt arany –
Be bús a lét! s ó jaj, be céltalan!
Bardócz Árpád fordítása
Macuo Basó két hódoló haikuja az öreg, illetve halott Komacsihoz:
Fenséges így is –
még hótalan napon is,
koldusruhában.
Források
- Világirodalmi lexikon IX. (N–O). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1984. 665. o. ISBN 963-05-3263-8
- Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
