Az alábbiakban bemutatott cikkben a Pulszky Terézia témáját részletesen és kimerítően tárgyaljuk. A Pulszky Terézia olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki, és jelentősége az elmúlt években egyre nő. Ebben a cikkben a Pulszky Terézia-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemzik, az eredetétől és fejlődésétől kezdve a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásaiig. A Pulszky Terézia körül javasolt különböző perspektívák és megközelítések körutazásra kerül sor, hogy átfogó és naprakész jövőképet nyújtsunk a témában. Ezenkívül megvizsgálják a Pulszky Terézia által jelenleg jelentett kihívásokat, és lehetséges stratégiákat és megoldásokat kínálnak ezek hatékony kezelésére.
Pulszky Terézia | |
![]() | |
Született | 1819. január 7. Berlin[1] |
Elhunyt | 1866. szeptember 4. (47 évesen)[2] Pest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Pulszky Ferenc (1845. augusztus 5. – )[1] |
Gyermekei | |
Szülei | Henriette Walter |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Fiumei úti sírkert (jobb oldali fasírboltok (J-30))[4] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pulszky Terézia témájú médiaállományokat. | |
Pulszky Terézia vagy Pulszky Ferencné (eredeti neve: Walter Teréz) (Bécs, 1819. január 7. – Pest, 1866. szeptember 4.) magyar író, műfordító, újságíró.
1819. március 7-én keresztelte meg a berlin-rummelsburgi Frigyes-árvaházban Friedrich August Pischon (1785–1857) lelkész. 1848 után Bécsbe költözött, ahonnan száműzött férje után ment. Londonban élt egy ideig. Férje Kossuth Lajossal Amerikába utazott, így férjével ő is beutazta Amerikát. 1866-ban Firenzéből visszatért Magyarországra.
1844-ben ismerkedett meg Pulszky Ferenc (1814–1897) politikussal. 1845-ben házasságot kötöttek. Négy gyermekük született: Ágost (1846–1901) politikus, Károly (1853–1899) művészettörténész, Polixénia (1857–1921) írónő és Garibaldi (1861–1926) mérnök. Unokája, Pulszky Romola (1891–1978) írónő volt.
Sírja a Kerepesi temetőben található (jobb oldali falsírboltok; J.30).[5]