Pulszky család

A cselfalvi és lubóczi nemes és báró Pulszky család egyike Magyarország történelmi családjainak. Több jeles szakember került ki tagjai közül, s többen kiváló katonák voltak.

A Pulszky család minden bizonnyal a kuruc időkben Lengyelországból költözött át hazánkba. A család a Felvidéket választotta lakhelyéül, majd később a Hegyalja egyik híres bortermelő dinasztiájává vált. 1741 szeptember 13-án Mária Terézia magyar királynő nemességet és családi címert adományozott az Eperjesen lakó polgári származású Pulszky Sámuelnek, valamint gyermekeinek Sámuelnek, Jánosnak, Györgynek, Dánielnek, Anna Rozinának és Éva Erzsébetnek.^[1] Ekkor Cselfalvát, mint nemesi adományt kapták tőle a Pulszkyak. Később, Sámuelnek az unokája, Dániel fia Pulszky Károly Emmanuel (1756-1841), Sáros vármegyei táblabíró,^[2] 1800. február 5.-én I. Ferenc magyar királytól szerzett birtokadományt és a "lubóczi" nemesi előnév adományozásában részesült, amelyet onnantól a "cselvalvi" mögé használt.^[3] Pulszky Károly Emmanuel fia cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc (1814–1897) politikus, régész, műgyűjtő, az MTA tagja.

A korábban említett Pulszky Károlynak volt egy öccse is, aki talán a család legmagasabbra jutott tagja. Pulszky Ferdinánd Dániel, ugyanis 1799. augusztus 17.-én elnyerte a magyar báróságot,^[4] de ezek mellett jeles katona volt, altábornagyi ragjában még a Katonai Mária Terézia-rend nagykeresztjét is megkapta.

• Pulszky Ágost (1846–1901) politikus, publicista
• Pulszky Ferdinánd Dániel (?) báró, altábornagy
• Pulszky Ferenc (1814–1897) író, archeológus
• Pulszky Garibaldi (1861–1926) mérnök, miniszteri tanácsos
• Pulszky Károly (1853–1899) műtörténetíró
• Pulszky Polixénia (1857–1921) író
• Pulszky Romola (1891–1978) író, táncos
• Pulszky Sándor (1803–1849) honvéd ezredes

• 
  Pulszky Ágost
• 
  Pulszky Ferenc
• 
  Pulszky Polyxena
• 
  Pulszky Romola
• 
  Pulszky Károlyné Márkus Emília

A Wikimédia Commons tartalmaz Pulszky család témájú médiaállományokat.

• Révai nagy lexikona (IX., XV., XX. kötet)