A mai világban a Pulszky Polixénia a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. A Pulszky Polixénia alaposabb ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük mindennapi életünk különböző területeire gyakorolt hatását. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a Pulszky Polixénia a kortárs diskurzus központi témájaként pozicionálta magát. Ebben a cikkben elmélyülünk a Pulszky Polixénia világában, hogy feltárjuk különböző oldalait és relevanciáját a jelenlegi környezetben.
Pulszky Polixénia | |
![]() | |
Pulszky Polyxena portréja. Pollák Zsigmond metszete | |
Született | 1857. június 21. London |
Elhunyt | 1921. április 23. (63 évesen) Budapest |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Hampel József |
Szülei | Pulszky Ferenc |
Foglalkozása | írónő |
Sírhelye | Fiumei úti sírkert (Jobb oldali falsírboltok, J-30)[1] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pulszky Polixénia témájú médiaállományokat. | |
Hampel Józsefné, született cselfalvi és lubóczi Pulszky Polixénia (avagy Polyxena, Polixéna, Polyxénia stb., London, 1857. június 21. – Budapest, 1921. április 23.) írónő, a Pulszky család tagja.
Fiatalon megismerkedett már a művészettörténettel és a régészettel. 26 évesen ment nőül Hampel József archeológushoz. Beutazta Görögországot először még édesapjával, Pulszky Ferenccel, majd férjével is. Nagyobb utazásokon vett részt Törökországban, Egyiptomban, Algériában, Németországban, Franciaországban, Angliában és Olaszországban is. Írói tevékenységében nagy hangsúlyt fektetett a női nevelésre, munkaképesítésre és a tanítónők ügyére. Nagy szerepe volt a Mária Dorottya Egyesület és a Mária Dorottya Leánygimnázium létrehozásában. Színműveket is írt, műfordítóként is tevékenykedett. A Hellász földjén című darabot az Uránia színház 1907-ben elő is adta.
Szokatlan keresztnevét (Polixénia) mind életében, mind halála után változatos formában betűzték.