Ebben a cikkben a N. Szabó Sándor lenyűgöző történetét tárjuk fel, amely téma több millió ember figyelmét ragadta meg szerte a világon. A N. Szabó Sándor eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a mindennapi élet különböző területein. A következő néhány oldalon elmerülünk egy időutazásban, hogy teljes mértékben megértsük a N. Szabó Sándor jelentőségét és hatását a különböző területeken. A _var2-ben nyújtott hozzájárulásaitól kezdve a _var3-ban úttörő innovációiig a N. Szabó Sándor döntő szerepet játszott a mai világ alakításában. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezésen, amikor többet megtudunk N. Szabó Sándor sokkoló történetéről.
N. Szabó Sándor | |
Született | 1944. augusztus 16. Nagykőrös[1] |
Elhunyt | 2011. május 14. (66 évesen) Pécs[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Unger Pálma |
Foglalkozása | színész |
Sírhelye | Farkasréti temető |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1964–2011 |
N. Szabó Sándor (Kecskemét, 1944. augusztus 16. – Pécs, 2011. május 14.[2]) Gobbi Hilda-díjas magyar színművész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja.
A Színművészeti Főiskolán két évig tanult,[3] művelődésszervezői diplomáját 1997-ben szerezte. 1964-től a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, majd az Állami Déryné Színházban játszott. 1969–1971 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1971–1973 között ismét az Állami Déryné Színház színésze volt. 1973-tól haláláig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt.[4] Feleségével, Unger Pálmával megalapította a Sziporka Gyermekszínházat, amelyet közel 25 évig vezetett.[5] 1996-ban a Pécsi Tudományegyetemen művelődésszervező diplomát szerzett.
2011-ben hosszú betegség után hunyt el.[6][7] A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.[8]
A Pécsi Nemzeti Színház egyik játszóhelye viseli a nevét (N. Szabó Sándor Terem).[9] Pécsen, egykori lakhelyén emléktábla is őrzi emlékét.[10]