A Majláth Júlia témája az évek során széles körben tárgyalt téma. Az eltérő véleményekkel és változatos nézőpontokkal a Majláth Júlia felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését. Ebben a cikkben a Majláth Júlia különböző aspektusait fogjuk feltárni, és átfogó elemzést kínálunk annak történetéről, hatásáról és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeiről. A Majláth Júlia eredetétől a jelenlegi evolúcióig jelentős nyomot hagyott a világban, amely aprólékos és részletes figyelmet érdemel.
Majláth Júlia | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1921. január 20. Budapest |
Elhunyt | 1976. január 11. (54 évesen) Budapest |
Házastársa | Püspöki Sándor (h. 1950–1976) |
Pályafutás | |
Műfajok | táncdal |
Aktív évek | 1955–1975 |
Tevékenység | zeneszerző |
IPI-névazonosító | 00019195477 |
Majláth Júlia (Budapest, 1921. január 20. – Budapest, 1976. január 11.[1][2] magyar zenepedagógus, zeneszerző, sok közismert táncdal szerzője.
Maurer Dávid és Kohn Margit gyermekeként született. Eredetileg zongoraművésznek tanult, karrierjét azonban 1940-ben a járványos gyermekbénulás félbeszakította. Később zeneszerzést tanult, ezzel a könnyűzene felé vette az irányt. Az évek során több száz, nagy sikerű slágert írt, több fiatal énekest indított el pályáján. Szécsi Pál 1966-tól volt növendéke. 1948-ban és 1968-ban megnyerte a Magyar Rádió slágerversenyét. A táncdalfesztiválok népszerű szerzője volt, 1967-ben nagydíjas lett a Rövid az élet és a Nem várok holnapig című számaival. A Csinibaba című filmben több szerzeménye szerepel (pl. Valaki kell nekem is, Imádok élni)