Lett nyelv
A lett nyelv (lettül: latviešu valoda) Lettország hivatalos nyelve. Lettországban 1,4 millióan, az ország területén kívül mintegy 150 ezren beszélik anyanyelvként.
A lett nyelv az indoeurópai nyelvcsalád balti csoportjába, azon belül a kelet-balti alcsoportba tartozik; sem a germán, sem a szláv nyelvek közé nem sorolható.
Legközelebbi és egyetlen élő rokona a litván nyelv, amelytől azonban a szókincse oly mértékben eltér, hogy nem értik meg egymást a beszélők.
A lett ragozó nyelv több analitikus formával, három nyelvjárással és germán szintaktikus hatásokkal rendelkezik. Ez utóbbi oka a 12. századtól a második világháború végéig tartó erős német hatás (a Német Lovagrend uralma, a századokig fennálló livóniai német városok és azok polgársága, a német területekkel való szoros kapcsolatok). Két nyelvtani nemet különböztet meg, hím- és nőnemet. A névszóknak hagyományosan 7 esete van: alany, birtokos, részes, tárgy, eszközhatározói, helyhatározói és megszólító. Ugyanakkor ebből már csak ötöt tartanak számon valódi esetként, ugyanis az insztrumentálisz egybeesett egyes számban a tárgyesettel, többes számban pedig a datívusszal. A vokatívusz pedig sok esetben megegyezik a nominatívusszal vagy jelöletlen marad.
Keleti változata a latgal nyelv, amely Lettországban hivatalosan csak nyelvjárásnak számít, azonban saját sztenderdje és irodalmi hagyományai vannak.
Besorolás
A
Miatyánk lett nyelven (Sebastian Münster Cosmographey című könyvéből
1588)
A lett nyelv főbb nyelvjárásai
A lett az indoeurópai nyelvek külön ágát alkotó balti nyelvek közül az egyik élő nyelv (a másik a legközelebbi rokona, a litván). A lettet és a litvánt tartják a legarchaikusabbnak az élő indoeurópai nyelvek közül, vagyis ezek állnak a legközelebb a nyelvcsalád közös őséhez, az indoeurópai alapnyelvhez. Legközelebbi élő rokonaik a szláv és a germán nyelvek.
Írás
- Egykor a lett helyesírás a német rendszeren alapult. A 20. század elején ezt leváltotta a mai, a letthez jobban alkalmazható változat. Napjainkban a lett ábécé 33 betűből áll:
- A magánhangzók hosszúságának jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet (pl: ja - ha, jā - igen).
- Az eltérő hangértékű betűk: ģ = magyar gy hang, ķ = magyar ty hang, ņ = magyar ny hang, ļ = lágyan ejtett l hang (palóc ly hang, a sztenderd magyarból eltűnt).
- Az e és o betűket kétféleképpen ejtik, amit írásban nem jelölnek (kivéve néhány nyelvkönyvben egy alulpontozással).
- Az e betűt ejthetik úgy mint a magyar e hangot (pl.: tu esi - te vagy, ejtsd: tu eszi), de úgy is mint egy rövid á hangot, tulajdonképpen egy nyílt e hang (pl.: es esmu - én vagyok, ejtsd: esz ászmu).
- Az o betűt is kétféleképpen ejtik. A régebbi lett eredetű szavakban az o hang egyfajta uo diftongusként hangzik, kis á mellékhanggal (pl.: Ļoti patīkami - Örvendek, ejtsd: Ļuoti patíkami). Az újabb keletű jövevényszavakban pedig a magyarhoz is hasonló o hangként (mint monoftongus) ejtik (pl.: kino - mozi, ejtsd: kino).
Nyelvtan
- A lett nyelvben a hangsúly szinte mindig az első szótagra esik, kevés kivételtől eltekintve (pl.: labrīt, labdien, paldies).
- A lett nyelvben nincs névelő. Ugyanakkor megvannak a módjai a határozottság jelölésének, például melléknevek vagy sorszámok esetén (pl.: pirmajā stavā - az első emeleten, lielais zilonis - egy/a nagy elefánt).
Főnévragozás
- A lett főnevek hímneműek vagy nőneműek lehetnek. Három-három ragozást különböztetünk meg a főnevek végződésének függvényében.
- A hímnemű főnevek lehetnek -s vagy -š végűek (pl.: galds - asztal, ceļš - út); vagy -is végűek (pl.: brālis - fiútestvér), illetve ide tartozik néhány -s végű hímnemű főnév is (pl.: ūdens - víz, rudens - ősz stb.) továbbá -us végűek, ide relatíve kevés főnév tartozik (pl.: alus - sör, tirgus - piac).
- A nőnemű főnevek -a vagy -e végűek(pl.: māja - ház, ģimene - család). Csupán néhány nőnemű főnévnek van -s végződése (pl.: nakts - éjszaka).
- A hímnemű főnevek ragozását az alábbi táblázatok mutatják be:
I. ragozás: -s; -š
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
| Nominatīvs
|
-s; -š
|
-i
|
| Genitīvs
|
-a
|
-u
|
| Datīvs
|
-am
|
-iem
|
| Akuzatīvs
|
-u
|
-us
|
| Lokatīvs
|
-ā
|
-os
|
II. ragozás: -is; -s
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
| Nominatīvs
|
-is; -s
|
-(j)i
|
| Genitīvs
|
-(j)a; -s
|
-(j)u
|
| Datīvs
|
-im
|
-(j)iem
|
| Akuzatīvs
|
-i
|
-(j)us
|
| Lokatīvs
|
-ā
|
-(j)os
|
- A (j) hang a végződés előtti lágyítást hivatott jelölni, pl.: brālis - brāļa; az ide tartozó kivételek közül (mint pl.: rudens, ūdens nem lágyulnak egyes szám birtokos esetben) csak a suns (kutya) lágyul meg egyes szám birtokos esetben is suņa.
III. ragozás: -us
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
| Nominatīvs
|
-us
|
-i
|
| Genitīvs
|
-us
|
-u
|
| Datīvs
|
-um
|
-iem
|
| Akuzatīvs
|
-u
|
-us
|
| Lokatīvs
|
-ū
|
-os
|
- A nőnemű főnevek ragozását az alábbi táblázatok mutatják be:
IV. ragozás: -a
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
| Nominatīvs
|
-a
|
-as
|
| Genitīvs
|
-as
|
-u
|
| Datīvs
|
-ai
|
-ām
|
| Akuzatīvs
|
-u
|
-as
|
| Lokatīvs
|
-ā
|
-ās
|
V. ragozás: -e
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
| Nominatīvs
|
-e
|
-es
|
| Genitīvs
|
-es
|
-u
|
| Datīvs
|
-ei
|
-ēm
|
| Akuzatīvs
|
-i
|
-es
|
| Lokatīvs
|
-ē
|
-ēs
|
VI. ragozás: -s
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
| Nominatīvs
|
-s
|
-is
|
| Genitīvs
|
-s
|
-(j)u
|
| Datīvs
|
-ij
|
-īm
|
| Akuzatīvs
|
-i
|
-is
|
| Lokatīvs
|
-ī
|
-īs
|
- A (j) ismét csak a bekövetkező lágyításokat hivatott jelölni, pl.: nakts - nakšu
- A főnévragozás során végbemenő mássalhangzó-változásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
| változás
|
példa
|
| p – pj
|
upe - upju folyó
|
| b – bj
|
gulbis – gulbju hattyú
|
| m - mj
|
zeme – zemju föld
|
| v - vj
|
dzērve – dzērvju daru
|
| l – ļ
|
brālis – brāļu fiútestvér
|
| n – ņ
|
dvīnis – dvīņu iker
|
| ll – ļļ
|
lelle – leļļu baba
|
| nn – ņņ
|
pinne – piņņu pattanás
|
| ln – ļņ
|
vilnis – viļņu hullám
|
| sl – šļ
|
kāpslis – kāpšļu kengyel
|
| zl – žļ
|
zizlis – zižļu gumibot
|
| sn – šņ
|
krāsns – krāšņu tűzhely
|
| zn – žņ
|
zvaigzne – zvaigžņu csillag
|
| st – š
|
rīkste – rīkšu pálca
|
| s – š
|
lasis – lašu lazac
|
| t – š
|
nakts – nakšu éjszaka
|
| z – ž
|
vāze – vāžu váza
|
| d – ž
|
briedis – briežu szarvas
|
| c – č
|
lācis – lāču medve
|
| dz – dž
|
dadzis – dadžis / bogáncs
|
- Az eszközhatározós esetet (insztrumentálisz-t) az ar - val/vel elöljárószóval és az azt követő főnév tárgyesetével képezzük, pl.: Es braucu ar mašīnu. - Autóval utazom.
- A megszólító esetet a mai nyelvkönyvek már nem tárgyalják külön esetként. A megszólító eset többes számban mindig egybeesik az alanyeset végződésével.
- A megszólító eset egyes számban legtöbbször megegyezik az alanyesettel az I.,IV.,V. és VI. típusú ragozásba tartozó főneveknél (pl.: Mans dēls! - Fiam!). Ez nem vonatkozik a személynevekre, ahol a vokatívuszban álló személynév jelöletlen, pl.: Gūnars - Gūnar!, Jānis - Jāni!.
- A II. és III. ragozási típusba tartozó főnevek vokatívusza megegyezik a tárgyeset végződésével (pl.: mans brāli! - fivérem!).
- A vokatívuszban gyakran előfordul, hogy a kicsinyítő képzős, becéző szavaknak is jelöletlen a vokatívusza (pl.: Māmiņ! - Anyuka!), illetve több főnévnek van párhuzamosan több is, pl.: tēvs! vagy tēv!, māte! vagy māt!, stb.
Főnevek képzése
- A lett nyelvben nagyon gyakori a főnevek képzése a különböző képzők segítségével. Főnév képezhető másik főnévből, igéből, melléknévből, számnévből, határozószóból is. Ezek közül a leggyakrabban használtakat lentebb foglaljuk össze:
- főnévből: -nieks/niece pl.: galds (asztal) - galdnieks (asztalos); -ājs/ējs pl.: skola (iskola) - skolotājs (tanár), pārdot (eladni) - pārdevējs (eladó).
- melléknévből: -ība pl.: jauns (fiatal) - jaunība (fiatalság), vesels (egészséges) - veselība (egészség); -ums pl.: kluss (csendes) - klusums (csend).
- igéből: -šana pl.: zināt (tudni) - zināšana (tudás), pārdot (eladni) - pārdošana (eladás).
- határozószóból: -ne pl.: tagad (most) - tagadne (jelen idő).
- A főnevek képzésén belül az egyik leggyakrabban használt képzők a diminutívok, vagyis a kicsinyítő képzők. Ezek sokszor nem csak a szó becéző jellegét, hanem jelentését enyhén módosítva, annak egyfajta emfatikus jelleget is kölcsönöznek. A kicsinyítőképzők igen sokfélék és változatosak, ezek közül a leggyakrabban használtakat foglaljuk össze az alábbiakban.
| Ragozási típus
|
Hímnem
|
Nőnem
|
| -s/š, -a
|
dēliņš
|
māsiņa
|
| -is, -e
|
brālītis
|
upīte
|
| -us, -s
|
alutiņš
|
actiņa
|
- Egyes alakoknál mássalhangzó-változás mehet végbe, pl.: cilvēks - cilvēciņš, sniegs - sniedziņš, stb.
- Előfordul pár kivétel is, pl.: sirds - sirsniņa, govs - gotiņa, nakts - naksiņa.
- Ugyanakkor pár főnév a végződése ellenére NEM diminutívval képzett főnév, pl.: kaimiņš (szomszéd), ciemiņš (látogató).
Melléknevek
- A melléknevek - határozatlan - ragozása hímnemben megegyezik az első ragozással, nőnemben pedig a negyedik ragozással.
- A lett nyelvben lehetőség van a határozottság kifejezésére melléknevekkel, ekkor a mellékneveket az alapesettől eltérően ragozzuk, ezt az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
|
|
Hímnem, egyes szám
|
Hímnem, többes szám
|
Nőnem, egyes szám
|
Nőnem, többes szám
|
| Nominatīvs
|
lielais
|
lielie
|
lielā
|
lielās
|
| Genitīvs
|
lielā
|
lielo
|
lielās
|
lielo
|
| Datīvs
|
lielajam
|
lielajiem
|
lielajai
|
lielajām
|
| Akuzatīvs
|
lielo
|
lielos
|
lielo
|
lielās
|
| Lokatīvs
|
lielajā
|
lielajos
|
lielajā
|
lielajās
|
- A lett nyelvben is hasonlóan lehet fokozni a mellékneveket, akárcsak a magyarban. A melléknév határozatlan és határozott alakja is lehet alap-, közép- és felsőfokú. A melléknevek fokozását az alábbi táblázatokban foglaljuk össze:
|
|
alapfok
|
középfok
|
felsőfok
|
| Hímnem, egyes szám
|
liels
|
lielāks
|
vislielākais
|
| Hímnem, többes szám
|
lieli
|
lielāki
|
vislielākie
|
| Nőnem, egyes szám
|
liela
|
lielāka
|
vislielākā
|
| Nőnem, többes szám
|
lielas
|
lielākas
|
vislielākās
|
- A felsőfokú melléknevekre jellemző, hogy legtöbbször határozott ragozásban használatosak.
- Az egyetlen rendhagyó alak a daudz (sok) szó alakjai: daudz - vairāk (több) - visvairākais (legtöbb).
- Összehasonlításkor a középfokú mellékneveket az alábbi szavakkal használják:
- A par (-ról/ért) elöljárószóval amely után a főnév tárgyesetben áll, pl.: brālis ir vecāks par māsu - a báty idősebb a húgnál
- A nekā/kā (mint) partikulával mely után a főnév alanyesetben áll. Előbbit állító, utóbbit tagadó összehasonlításkor használják, pl.: brālis ir vecāks nekā māsa - a báty idősebb a húgnál; vagy māsa nav vecāka kā brālis - a húg nem idősebb mint a báty.
Névmások
- A lett nyelvben hasonlóképpen a magyarhoz vannak személyes, birtokos, mutató, kérdő, vonatkozó stb. névmások.
- A személyes névmások közül a viņš, viņa eredetileg mutató névmásokból alakultak ki, így ragozásuk a hímnem I. és a nőnem IV. ragozási típusa szerint alakul.
- Viszont az es, tu, mēs és jūs névmások nyelvtani szempontból közömbösek, ragozásuk eltér, ezt az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
|
|
es
|
tu
|
mēs
|
jūs
|
| Genitīvs
|
manis
|
tevis
|
mūsu
|
jūsu
|
| Datīvs
|
man
|
tev
|
mums
|
jums
|
| Akuzatīvs
|
mani
|
tevi
|
mūs
|
jūs
|
| Lokatīvs
|
manī
|
tevī
|
mūsos
|
jūsos
|
- Birtokos névmások külön nem tartoznak a harmadik személyhez (ezek a ragozásból jövő: viņa/viņas/viņu alakok), illetve a többes szám első és második személyhez, ez utóbbiakhoz a személyes névmások megkövesedett genitívuszi formájával fejezik ki: 'mūsu, jūsu.
- Ugyanakkor az egyes szám első és második személyhez tartozó külön alakok (mans/mana - enyém, tavs/tava - tied) a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint kell ragozni, akárcsak a savs/sava (saját) birtokos névmást. Ez utóbbit akkor használatos ha a mondatban szereplő cselekvő személy és a birtokos személye ugyanaz.
- A lett nyelv mutató névmásai a: šis/šī - ez, tas/tā - az, šāds/šāda - ilyen, tāds/tāda - olyan. A mutató névmásokhoz tartoznak még a viņš/viņa is, ha nem személyre vonatkoznak és nem személyes névmásként lépnek fel. Habár a lett nyelvben ezek az alakok csak a távolabbi elhelyezkedés, vagy időszakasz jelölésére szolgálnak.
- A šāds/šāda és a tāds/tāda névmások a hímnemben az első, nőnemben a negyedik ragozási típusba tartoznak, ám a šis/šī és a tas/tā névmásoknak külön ragozása van, melyet az alábbi táblázatban foglalunk össze:
Egyes szám
|
|
šis
|
tas
|
šī
|
tā
|
| Genitīvs
|
šā/šī
|
tā
|
šās/šīs
|
tās
|
| Datīvs
|
šim
|
tam
|
šai
|
tai
|
| Akuzatīvs
|
šo
|
to
|
šo
|
to
|
| Lokatīvs
|
šajā
|
tajā
|
šajā
|
tajā
|
Többes szám
|
|
šie
|
tie
|
šīs
|
tās
|
| Genitīvs
|
šo
|
to
|
šo
|
to
|
| Datīvs
|
šiem
|
tiem
|
šīm
|
tām
|
| Akuzatīvs
|
šos
|
tos
|
šīs
|
tās
|
| Lokatīvs
|
šajos
|
tajos
|
šajās
|
tajās
|
- Kérdő névmások a kas (ki, mi), kurš/kura (melyik), kāds/kāda (milyen). A kurš/kura és kāds/kāda névmások a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint ragozódik.
- A kas névmás nemben és számban nem változik, egyaránt vonatkozik mind élőlényekre, mind élettelen tárgyakra. A kas névmás alakjait alább foglaljuk össze:
|
|
kas
|
| Genitīvs
|
kā
|
| Datīvs
|
kam
|
| Akuzatīvs
|
ko
|
| Lokatīvs
|
kur (kamī)
|
- A kamī alak már csak nyelvjárásokban létezik, az irodalmi nyelvben a kur kérdőszó szilárdult meg.
- A kas (ki, mi), kurš/kura (melyik), kāds/kāda (milyen) vonatkozó névmásokként is funkcionálhatnak, ha mellékmondat kezdődik velük, ragozásuk ilyenkor is a fentebb említett módon valósul meg.
- A lett nyelvben előforduló határozott névmások ragozása is a hímnem első és a nőnem negyedik ragozási típusa szerint ragozódik. Eeket a névmások a következők: pats/pata/pati (maga), katrs/katra (mindegyik), ikkatrs/ikkatra (mindenféle), ikkurš/ikkura (minden), ikviens/ikviena (bármelyik), viss/visa (mind). Ide sorolható még az abi/abas (mindkettő) szó is, melyet egyes nyelvkönyvek gyakran a számnevek közé sorolnak.
- A határozatlan névmásokhoz - a vonatkozó névmásokon kívül - tartoznak a dažs/daža (egyes, némely, valamely), cits/cita (más), otrs/otra (másik).
- A tagadó névmásokat a ne- prefixummal képzik, ezek a következők lehetnek nekas (semmi), nekas cits (semmi más), it nekas (egyáltalán semmi), nekāds (semmilyen), neviens (senki, egy sem). A neviens/neviena névmások jelentésükből adódóan csak egyes számban használatosak.
Igeragozás
- A lett nyelvben az igéket tövük illetve képzésük szerint három csoportra szokás bontani. Az első csoportba tartoznak azok az egyszótagból álló igék melyeknek ragozása rendkívül változatos, illetve gyakoriak a mássalhangzó-változások jelen időben. Álljon itt egy példa, az ēst (enni) ige:
|
|
Egyes szám, jelen
|
Többes szám, jelen
|
Egyes szám, múlt
|
Többes szám, múlt
|
Egyes szám, jövő
|
Többes szám, jövő
|
| Első személy
|
ēdu
|
ēdam
|
ēdu
|
ēdām
|
ēdīšu
|
ēdīsim
|
| Második személy
|
ēd
|
ēdat
|
ēdi
|
ēdāt
|
ēdīsi
|
ēdīsit
|
| Harmadik személy
|
ēd
|
ēd
|
ēda
|
ēda
|
ēdīs
|
ēdīs
|
- De gyakori még a k:c és g:dz változás (pl.: braukt - braucu), a zárt és nyílt e,ē váltakozása(pl.: jelen idő, nyílt ē-t ejtünk: ēdu, de zártat múltban: ēdu), a lágyítások elmaradása az egyes szám második személyű alakoknál (pl.: es ceļu - tu cel; celt - építeni); a magánhangzók kvantitása illetve egyéb változásai i:ie/ē, u:ū (pl.: likt - lieku helyezni; pirkt - pērku vásárolni); illetve a különböző szuffixumok betoldása -st-,-j-,-n- (pl.: salt - salstu fázni; ļaut - ļauju megengedni; skriet - skrienu futni).
- A második ragozási típusba az ā, ē és o tövű igék tartoznak, pl.: runāt - beszélni, meklēt - keresni, gatavot - készíteni, legjellemzőbb rájuk, hogy az egyes szám második személy és a harmadik személyű alakok jelen időben egyaránt jelöletlenek maradnak, egy példa:
|
|
Egyes szám, jelen
|
Többes szám, jelen
|
Egyes szám, múlt
|
Többes szám, múlt
|
Egyes szám, jövő
|
Többes szám, jövő
|
| Első személy
|
runāju
|
runājam
|
runāju
|
runājām
|
runāšu
|
runāsim
|
| Második személy
|
runā
|
runājat
|
runāji
|
runājāt
|
runāsi
|
runāsit
|
| Harmadik személy
|
runā
|
runā
|
runāja
|
runāja
|
runās
|
runās
|
- A harmadik csoportba tartozó igék két alcsoportra oszthatóak, az -āt, -ēt tövűekre (pl.: gribēt - akarni) illetve az -īt, -īnāt tövű igékre (pl.: lasīt - olvsani, zināt - tudni), egy példa ragozásukra:
|
|
Egyes szám, jelen
|
Többes szám, jelen
|
Egyes szám, múlt
|
Többes szám, múlt
|
Egyes szám, jövő
|
Többes szám, jövő
|
| Első személy
|
gribu - zinu
|
gribam - zinām
|
gribēju - zināju
|
gribējām - zinājām
|
gribēšu - zināšu
|
gribēsim - zināsim
|
| Második személy
|
gribi - zini
|
gribat - zināt
|
gribēji - zināji
|
gribējāt - zinājāt
|
gribēsi - zināsi
|
gribēsit - zināsit
|
| Harmadik személy
|
grib - zina
|
grib - zina
|
gribēja - zināja
|
gribēja - zināja
|
gribēs - zinās
|
gribēs - zinās
|
- Ezen kívül vannak még visszaható igék is (pl.: atpūsties - pihenni) illetve olyan igék melyeknek normál és visszaható alakja is van (pl.: mācīt - tanítani, mācīties - tanulni; mazgāt - mosni, mazgāties - mosakodni).
- A visszaható igék ragozását az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
|
|
Egyes szám, jelen
|
Többes szám, jelen
|
Egyes szám, múlt
|
Többes szám, múlt
|
Egyes szám, jövő
|
Többes szám, jövő
|
| Első személy
|
-os
|
-amies; -āmies
|
-os
|
-āmies
|
-os
|
-imies
|
| Második személy
|
-ies
|
-aties; -āties
|
-ies
|
-āties
|
-ies
|
-ities
|
| Harmadik személy
|
-as; -ās
|
-ās; -ās
|
-ās
|
-ās
|
-ies
|
-ies
|
- A lett igék ragozása E/3 és T/3 alakban azonosak.
- A létige (būt) ragozása rendhagyó:
|
|
Egyes szám, jelen
|
Többes szám, jelen
|
Egyes szám, múlt
|
Többes szám, múlt
|
Egyes szám, jövő
|
Többes szám, jövő
|
| 1. személy
|
Es esmu
|
Mēs esam
|
Es biju
|
Mēs bijām
|
Es būšu
|
Mēs būsim
|
| 2. személy
|
Tu esi
|
Jūs esat
|
Tu biji
|
Jūs bijāt
|
Tu būsi
|
Jūs būsit
|
| 3. személy
|
Viņš/Viņa ir
|
Viņi/Viņas ir
|
Viņš/Viņa bija
|
Viņi/Viņas bija
|
Viņš/Viņa būs
|
Viņi/Viņas būs
|
- Ezenkívül még két rendhagyó ragozású ige található a lett nyelvben, a menni ige (iet) és az adni ige (dot), ezek ragozása az alábbiak szerint történik:
|
|
Egyes szám, jelen
|
Többes szám, jelen
|
Egyes szám, múlt
|
Többes szám, múlt
|
Egyes szám, jövő
|
Többes szám, jövő
|
| 1. személy
|
Es eju
|
Mēs ejam
|
Es gāju
|
Mēs gājām
|
Es iešu
|
Mēs iesim
|
| 2. személy
|
Tu ej
|
Jūs ejat
|
Tu gāji
|
Jūs gājāt
|
Tu iesu
|
Jūs iesit
|
| 3. személy
|
Viņš/Viņa iet
|
Viņi/Viņas iet
|
Viņš/Viņa gāja
|
Viņi/Viņas gāja
|
Viņš/Viņa ies
|
Viņi/Viņas ies
|
|
|
Egyes szám, jelen
|
Többes szám, jelen
|
Egyes szám, múlt
|
Többes szám, múlt
|
Egyes szám, jövő
|
Többes szám, jövő
|
| 1. személy
|
Es dodu
|
Mēs dodam
|
Es devu
|
Mēs devām
|
Es došu
|
Mēs dosim
|
| 2. személy
|
Tu dod
|
Jūs dodat
|
Tu devi
|
Jūs devāt
|
Tu dosi
|
Jūs dosit
|
| 3. személy
|
Viņš/Viņa dod
|
Viņi/Viņas dod
|
Viņš/Viņa deva
|
Viņi/Viņas deva
|
Viņš/Viņa dos
|
Viņi/Viņas dos
|
- Az igék tagadását a megfelelően ragozott igealak elé tett ne- prefixummal képezzük, ami minden igére érvényes, egyetlen kivétel a būt - lenni ige 3. személyű alakja ir - van melyből nav - nincs lesz.
- Az igék képzésében igen fontos szerepet játszanak az igekötők, amelyek gyakran megváltoztatják, új jelentést adnak az igének. Az igekötők a következők lehetnek:
| igekötő
|
jelentése
|
példa
|
| aiz-
|
el-
|
aiziet - elmenni
|
| ap-
|
körül
|
apiet - körüljárni
|
| at-
|
vissza
|
atdot - visszaadni
|
| ie-
|
be-
|
ienākt - bejönni
|
| iz-
|
ki-
|
iziet - kimenni
|
| no-
|
le-
|
noiet - lemenni
|
| pa-
|
mentén
|
paiet - elmenni vmi mellett
|
| pār-
|
át-
|
pāriet - átmenni
|
| pie-
|
oda-
|
piebraukt - odautazni
|
| sa-
|
össze-
|
sanākt - összegyűlni
|
| uz-
|
fel-,rá-
|
uziet - felmenni
|
- Az igekötős igék általában egy már befejezett cselekvést fejeznek ki, pl.: darīt - csinálni, DE padarīt - megcsinálni; lasīt - olvasni, DE izlasīt - kiolvasni/elolvasni.
- A ne- tagadó prefixum ugyanúgy kapcsolható az igekötős igékhez is.
Igemódok
- A lett nyelvben öt igemód van, kijelentő, felszólító, feltételes, kötelező (debitívusz) és referatív mód.
- A felszólító mód általában jelen idejű cselekvést fejez ki és legtöbbször személyes névmás sem kapcsolódik hozzájuk.
- A felszólító mód egyes szám második (pl.: nest - nes! vidd!), többes szám harmadik személyű alakjai egybeesnek a jelen idejű, a többes szám első személyű alakja pedig az ige jövő idejű formájával (pl.: nesīsim! - vigyük!). A harmadik személyű alakokhoz járul még a lai (hadd) szócska is (pl.: lai nes! - (hadd) vigyék!).
- A többes szám második személyű alakot az egyes szám második személyű alakból képezzük az -iet - visszaható igék esetében az -ieties - rag hozzásadásával (pl.: brauciet! - utazzatok!, priecājieties! - örüljetek!).
- A feltételes módnak két változata van egyszerű és összetett. Az egyszerű alakot a főnévi igenév tövéből képezzük a -tu - visszaható igék esetében a -tos - szuffixum hozzáadásával, pl.: brauktu - utaznék, mācītos - tanulnék.
- Az összetett alakot a būt ige feltételes módú alakjából és a főige melléknévi igenevéből képezzük, pl.: es būtu braucis - elutaztam volna. A feltételes módhoz gyakran járul a kaut (bár, bárcsak) szócska is (pl.: kaut viņš ātrāk atnāktu - bárcsak mielőbb jönne).
- A kötelező mód alapalakját az ige jelen idejű harmadik személyű alakjából a jā- prefixummal képzik (pl.: man jāiet - mennem kell), kivétel a jābūt. Ehhez járul még a cselekvő személye datívuszban, illetve a létige megfelelő idejű alakja, mely jelen időben elhagyható (pl.: man bija jāiet - mennem kellett, man būšu jāiet - (majd) mennem kell).
- A referatív mód a függő beszédhez hasonlatos, ezen igenemre jellemző az igék -ot - illetve visszahatók esetében az -oties - végződés. Egyszerű alakját a megfelelő idejű igealakból képezzük, pl.: māte teica, ka es jau labi lasot - anya azt mondta, hogy már jól olvasok; man runā, ka viņa drīz precēšoties - azt mondják nekem, hogy hamarosan férjhez megy.
- A referatív mód összetett alakjait a létige referatív módú alakjával képezzük esmu - esot / būšot illetve a főige múlt idejű melléknévi igenevéből.
- A szenvedő igenem leggyakrabban tárgyas igékkel fordul elő, melyet a būt, tikt (válni vmivé) segédigékkel képeznek.
- A szenvedő igealak lehet múlt, jelen és jövő idejű is, pl.: tiek celta jauna skola - új iskola épül, skola bija uzcelta jau pagājušajā gadā - az iskola már tavaly felépült, nākošgad tiks celta vēl viena skola - jövőre még egy iskola fog felépülni.
Számok
- A számneveket is egyeztetni kell nemben az őt követő főnévvel, az alábbi táblázat mutatja a tőszámneveket egytől tízig:
|
|
Hímnemű alak
|
Nőnemű alak
|
| 1
|
viens
|
viena
|
| 2
|
divi
|
divas
|
| 3
|
trīs
|
| 4
|
četri
|
četras
|
| 5
|
pieci
|
piecas
|
| 6
|
seši
|
sešas
|
| 7
|
septiņi
|
septiņas
|
| 8
|
astoņi
|
astoņas
|
| 9
|
deviņi
|
deviņas
|
| 10
|
desmit
|
- A tíz desmit, száz simt és ezer tūkstoš számnevek nem ragozhatóak, de van ragozható alakjuk is amit csak hímnemben használunk, ezek a következők: desmits, simts és tūkstotis.
- Az összetett számnevek esetében mindig csak az utolsó, az egyeseket jelentő elemet kell ragozni, amit egyeztetni kell nemben és esetben az őt követő főnévvel (pl.: piecdesmit viens gads - 51 év, simts divdesmit viena diena - 121 nap).
- A számneveket hímnemben az 1. ragozás szerint, nőnemben a 4. ragozás szerint ragozzuk.
- A trīs (három) számnévnek külön ragozás van, eltérő esetragokkal, ugyanakkor viselkedhet ragozatlan számnévként is. Ragozását az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
|
|
Hímnemű alak
|
Nőnemű alak
|
| Nominatīvs
|
trīs
|
trīs
|
| Genitīvs
|
triju (trīs)
|
triju (trīs)
|
| Datīvs
|
trim (trijiem, trīs)
|
trim (trijām, trīs)
|
| Akuzatīvs
|
trīs
|
trīs
|
| Lokatīvs
|
trijos (trīs)
|
trijās (trīs)
|
- A sorszámnevek hímnemben: -ais, nőnemben: -ā végződést kapnak, ragozásuk megegyezik a határozott melléknevek ragozásával.
- A sorszámnevek első két tagját más tőből képezzük, mint a többit, a sorszámneveket 1-10 az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
|
|
Hímnemű alak
|
Nőnemű alak
|
| 1.
|
pirmais
|
pirmā
|
| 2.
|
otrais
|
otrā
|
| 3.
|
trešais
|
trešā
|
| 4.
|
ceturtais
|
ceturtā
|
| 5.
|
piektais
|
piektā
|
| 6.
|
sestais
|
sestā
|
| 7.
|
septītais
|
septītā
|
| 8.
|
astotais
|
astotā
|
| 9
|
devītais
|
devītā
|
| 10
|
desmitais
|
desmitā
|
Határozószók
- Határozószavakat több szófajból is képezhetünk, ezek módjait az alábbiakban foglaljuk össze.
- Néhány határozószó eredetét nehéz megállapítani, ezeket hívjuk elsődleges határozószóknak, pl.: te - itt, tur - ott, jau - már, tad - mikor, stb.
- Határozószavak képzése főnevekből, pl.: gods (becsület) - godam (becsületesen), kājas (lábak) - kājām (gyalogosan), stb.
- Határozószavak képzése melléknevekből legtöbbször -i képzővel történik végződést teszünk (pl.: labs - jó -→ labi - jól, skaists - szép -→ skaisti - szépen) de ehelyett gyakran használatos a -ām képző is (pl.: lēns - lassú -→ lēni vagy. lēnām). Illetve sok melléknévből az -i helyett az -u képzővel képzünk határozószót (pl.: vēls - késő, vēlu - későn).
- Igékből: peldēt - úszni -→ peldus, rāpot - mászva -→ rāpus - mászva, stb.
- Számnevekből: divi (kettő) - divatā (ketten), trīs (három) - trisajā (hárman), stb.
Birtokos szerkezet kifejezése
- A birtoklást a magyar nyelvhez hasonlóan a nekem van valamim szerkezettel fejezik ki, szemben az ólettel, ahol még megvolt a birtoklást kifejező ige (Es turu... - Én birtoklok...) csakúgy, mint más indoeurópai nyelveknél.
- A birtoklást kifejező nekem van szerkezetet az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
|
|
Egyes szám
|
Többes szám
|
| 1. személy
|
Man ir
|
Mums ir
|
| 2. személy
|
Tev ir
|
Jums ir
|
| 3. személy
|
Viņam/Viņai ir
|
Viņiem/Viņām ir
|
Elöljárószók
- A lett nyelvben az eseteken kívül a különböző viszonyok kifejezésére széles körben használnak elöljárószókat is.
- Az elöljárószók egyes számban birtokos vagy tárgyesettel állnak, csak egy kötőszó (līdz - -ig) áll egyes számban részes esettel.
- Az elöljárószók többes számban mindig részes esetet vonzanak, kivétel a dēļ (miatt), labad (-ért) és a pēc (után) amelyek többes számban birtokos esettel állnak. Bár a dēļ és a labad hagyományosan elöljárószók, mondatbeli helyzetük alapján sokkal inkább névutónak számítanak.
- Egyes szám birtokos esettel állnak a következő elöljárószók: aiz - mögött, bez - nélkül, dēļ - miatt, kopš - óta, labad - ért, no tól/től, pēc - után, pie - nál/nél/hoz/hez, pirms/priekš - előtt, uz - on/en/ön, virs - fölött, zem - alatt
- Egyes szám tárgyesettel állnak a következő elöljárószók: ap - körül, ar - val/vel, caur - át/keresztül, gar - mellett/mentén, pa -n(vmin rajta keresztül), par - ról/ről/ként, pār - át/felett, pret - szemben, starp - között, uz - ba/be/ra/re
- Egyes szám részes esettel áll a līdz -ig elöljárószó.
Példák
- Sveiks! - Helló!
- Labrīt! - Jó reggelt!
- Labdien! - Jó napot! (általános köszönés, bármikor használatjuk)
- Labvakar! - Jó estét!
- Jā./Nē. - Igen./Nem.
- Lūdzu. - Kérem.
- Paldies. - Köszönöm.
- Atvainojiet. - Bocsánat/Elnézést.
- Ļoti patīkami. - Örvendek a találkozásnak.
- Visu labu! - Minden jót!
- Uz drīzu tikšanos! / Uz redzēšanos! - Viszlát!
- Vai Jūs runājat angliski/vāciski/krieviski? - Beszél Ön angolul/németül/oroszul?
- Es nerunāju latviski. - Nem beszélek lettül.
- Es nesaprotu. - Nem értem.
- Cik tas maksā? - Mennyibe kerül?
- lēts/dārgs - olcsó/drága
- atvērts/aizvērts - nyitva/zárva
- Kur ir slimnīca/policija/viesnīca/stacija/lidosta? - Hol van a kórház/rendőrség/hotel/állomás/repülőtér?
- pārtikas veikals - élelmiszerbolt
- valutas maiņa - pénzváltó
- benzīna uzpildes stacija - benzinkút
- mehāniķis - szerelő
Jegyzetek
Források
További információk
Tekintsd meg a
Wikipédia lett nyelvű változatát!
Nézd meg a
Kategória:magyar-lett szótár címszót a
Wikiszótárban!
Lett nyelv tanulásához kezdeti segítség található a http://www.goethe-verlag.com/book2/HU/ oldalon. Itt letölthető hangzó anyag is található.
Kapcsolódó szócikkek
| Balti országok |
|---|
 Észtország |  történelmi tájegységek |
|
|---|
 nagyobb városok |
|
|---|
| Õõ nyelv |
|
|---|
 nyelvjárások |
|
|---|
|
|---|
 Lettország |  történelmi tájegységek |
|
|---|
 nagyobb városok |
|
|---|
| Ķķ nyelv |
|
|---|
 nyelvjárások |
|
|---|
|
|---|
 Litvánia |  történelmi tájegységek |
|
|---|
 nagyobb városok |
|
|---|
| Ėė nyelv |
|
|---|
 nyelvjárások |
|
|---|
|
|---|
Lettország
Európai Unió
A Wikimédia Commons tartalmaz latviešu valoda témájú médiaállományokat.
A Miatyánk lett nyelven (Sebastian Münster Cosmographey című könyvéből 1588)
A lett nyelv főbb nyelvjárásai
Tekintsd meg a Wikipédia lett nyelvű változatát!
Nézd meg a Kategória:magyar-lett szótár címszót a Wikiszótárban!
Észtország
Lettország
Litvánia
