Aszturleóni nyelv

Asztúriai asturllïonés, asturianu, llïonés, mirandés
Beszélik	Spanyolország, Portugália
Terület	Ibériai-félsziget
Beszélők száma	(változataival együtt) ~150 000 fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    itáliai ág     Újlatin nyelvek      nyugati ág       iberoromán csoport        aszturleóni
Írásrendszer	Latin ábécé
Nyelvkódok
ISO 639-1	–
ISO 639-2	ast
ISO 639-3	ast
A Wikimédia Commons tartalmaz asturllïonés, asturianu, llïonés, mirandés témájú médiaállományokat.

A terület nyelvjárásai

Az aszturleóni nyelv – Asztúriában asztúriai vagy bable, Kasztília és Leónban leóni, illetve a portugáliai Miranda de Douróban mirandai névvel (saját elnevezései: asturllïonés, asturianu, llïonés, illetve mirandés) – újlatin nyelv, illetve nyelvjáráscsoport, amelyet a spanyolországi Asztúria, valamint Kasztília és León autonóm közösségekben (egészen a portugál határ mentén), illetve Portugáliában Miranda do Douro megyében és néhány szomszédos településen összesen mintegy 150 000-en használnak, kétnyelvűségben a kasztíliai spanyollal, illetve a portugállal. A középkori Leóni Királyságban kialakult vulgáris latin nyelvjárások folytatása, amely egyike volt a három nagy jelentőségű spanyol nyelvjárásnak, mára azonban visszaszorult. A kasztíliaival körülbelül 80%-os a kölcsönös érthetőség. Bár vannak nyelvészek, akik csak a spanyol nyelvet alkotó történelmi nyelvjárásnak tekintik, az egységes nyelv kimunkálására való törekvés eredményeként 1980-ban megalakult az Academia de la Llingua Asturiana (Asztúriai Nyelvi Akadémia). Hivatalos státusszal nem rendelkezik, de mind a spanyol, mind a portugál jogi szabályozás önálló nyelvként ismeri el és védelmezi e nyelvváltozatokat.

Ettől különálló az asztúriai nyelv, bár előfordul, hogy keverik a kettőt.

Területi változatai

Az aszturleóni három fő nyelvjáráscsoportra tagolódik:

• keleti vagy kelet-asztúriai,
• középső vagy közép-asztúriai,
• nyugati vagy leóni.

A nyugati nyelvjárások hangtanilag a portugál nyelvhez, a keletiek a kasztíliaihoz állnak közelebb. A spanyol–portugál határ portugáliai oldalán fekvő Miranda do Douro városban már a portugállal kevert változatát, a mirandést beszélik kb. 15 000-en. Szintén asztúr-leóni nyelvjárást beszéltek egykor Extremadura területén, a Reconquista után azonban a kasztíliaival (egész pontosan annak andalúziai változatával) keveredett: így az extremadurai nyelv (extremeño, extremeñu vagy ehtremeñu) ma már kasztíliai nyelvváltozatnak számít. A továbbiakban leírtak az középső nyelvjáráscsoportra vonatkoznak.

A legkeletibb, kantábriai nyelvjárás vagy montañés már átmenet az aszturleóni és a kasztíliai között, ezért egyes nyelvészek a kasztíliai, mások az aszturleóni nyelvjárásai közé sorolják.

Eltérések a kasztíliai spanyoltól

Spanyolország nyelvei és dialektusai (nyitható szakasz) >>>>>>>>>

Spanyolország nyelvei és dialektusai – jelmagyarázat:   Északi kasztíliai nyelvjárások   Déli kasztíliai nyelvjárások   Asztúriai–leóni nyelvjárások   Aragóniai nyelvjárások   Katalán nyelv   Galiciai nyelv   Baszk nyelv   Okcitán nyelv CASTELLANO – egy nyelv elnevezése Andaluz – egy kasztíliai nyelvjárás (tájszólás) elnevezése ARAGONÉS – egyéb újlatin dialektuscsoport (hagyományosan „spanyol nyelvjárás”, mára elismert önálló nyelv) elnevezése

Az asztúr-leóni dialektus fő változata, a középső, bizonyos jellegzetes pontokon különbözik a spanyol köznyelvtől. Hangtani jellegű eltérések között említhető ennek megfelelően, hogy a spanyol -as, -an végződések helyett -es, -en végződést használnak (pl. casa/cases „ház/házak”, canta/canten „énekel/énekelnek” stb.); megtartotta a szó eleji f- hangot (amely a keleti asztúriaiban -ként valósul meg) azokban a szavakban, amelyek a köznyelvi spanyolban ma már néma h-val kezdődnek (pl. spanyol horno, asztúriai fornu „sütő”); a latin és kasztíliai spanyol szókezdő l-nek a jésített ll felel meg (pl. latin és spanyol luna, asztúriai lluna „hold”). Nyelvtani eltérésként szerepel például a birtokos jelzős szerkezetekben a régi kasztíliaihoz hasonlóan a határozott névelő használata, amely a modern spanyolból már hiányzik (pl. la mía casa, spanyol mi casa „az én házam”).

Az asztúriai ábécé megegyezik a spanyol ábécével, azzal az eltéréssel, hogy a g-t mindig -nek, az x-et pedig magyar s-nek (IPA ) ejtik.

Nyelvi példa

Idézet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:

Tolos seres humanos nacen llibres y iguales en dignidá y drechos y, pola mor de la razón y la conciencia de so, han comportase hermaniblemente los unos colos otros.

Kasztíliai spanyolul:

Todos los seres humanos nacen libres e iguales en dignidad y derechos y, dotados de razón y conciencia, deben comportarse fraternalmente los unos con los otros.

Magyar fordításban:

„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”

Jegyzetek

1. ↑ Ethnologue

Forrásművek

• A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 102–103. ISBN 963-05-7597-3.
• Manual Alvar: Manual de dialectología hispánica. El Español de España, Ariel Lingüística, Barcelona, 1996, 2007.

További információk

Tekintsd meg a Wikipédia aszturleóni nyelvű változatát!

• Ethnologue adatok az asztúriai nyelvről
• Asztúriai Nyelvi Akadémia
• Asztúriai spanyol értelmező szótár

Újlatin nyelvek
Keleti újlatin nyelvek	dalmát† román aromán meglenoromán isztroromán isztriot
Itáliai nyelvek	olasz korzikai nápolyi szicíliai
Nyugati újlatin nyelvek	Galloromán nyelvek francia frankoprovanszál okcitán rétoromán piemonti ligur lombard velencei emilián–romanyol Iberoromán nyelvek katalán aragóniai spanyol aszturleóni galiciai portugál mozarab† Déli csoport szárd dialektusok
Latin alapú mesterséges nyelvek	eurolatin interlingua latino sine flexione lingua franca nova occidental romanid
Az újlatin nyelvek a latin nyelv leszármazottai. A † a kihalt nyelveket jelöli.

Az indoeurópai nyelvcsalád
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát. Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
Indoiráni ág	Óind (szanszkrit)* asszámi bengáli orija kafír kasmíri khovári lahnda nepáli pandzsábi szindhi gudzsaráti konkani maldív maráthi szingaléz bhodzspuri magahi maithili hindi urdu prákrit† páli† harauti malvi marvari mevati cigány oszét pamíri pastu avesztai† horezmi† khotáni† szkíta† szarmata† alán† szogd† beludzs† mázandaráni kurd óperzsa† középperzsa* párthus† pehlevi† újperzsa fárszi tádzsik dari
Italikus nyelvek	latin* olasz korzikai nápolyi szárd velencei rétoromán romans ladin friuli francia okcitán provanszál aráni katalán aragóniai spanyol ladino (zsidóspanyol) aszturleóni (bable) galiciai portugál román moldáv beás aromán (aromun) meglenoromán isztroromán dalmát† faliszkuszi† oszk† umber† venét†
Szláv nyelvek	ószláv* cseh szlovák knaani† lengyel ónovgorodi† poláb† szorb (vend) kasub szlovinci† szlovén vend réziai horvát bunyevác gradišćei molisei sokác bosnyák szerb montenegrói bolgár macedón bánáti bolgár ukrán orosz belarusz ruszin vajdasági ruszin
Balti nyelvek	lett latgal lív litván szamogit kurs† óporosz† jatving†
Kelta nyelvek	szigeti kelta ír skót gael manx walesi korni breton pikt† kumbriai† szárazföldi kelta gall† leponti† noricumi† galata† keltibér†
Germán nyelvek	burgund† gepida† gót† herul† vandál† óészaki* dán feröeri izlandi norvég nynorsk bokmål svéd fríz angol óangol (angolszász)* német luxemburgi jiddis holland longobárd† ószász*
Hellenisztikus nyelvek	ógörög* újgörög makedón†
Anatóliai ág	hettita† lúviai† palái† lík† líd† kár† piszid† mili†
kisebb rokonsági csoportba nem sorolható nyelvek: albán arberes luzitán† örmény tokhár† bizonytalan besorolású balkáni nyelvek: dák† fríg† illír† trák†

Európa nyelvei
Ez a sablon az európai kontinensen (szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Don azovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak.
Indoeurópai nyelvek	balti nyelvek lett latgal lív litván szamogit germán nyelvek északi dán feröeri izlandi norvég bokmål nynorsk svéd nyugati angol fríz scots déli jiddis luxemburgi német németalföldi kelta nyelvek breton ír gael skót gael walesi szláv nyelvek nyugati cseh kasub lengyel szlovák szorb déli bolgár bosnyák horvát ča gradišćei kaj što macedón montenegrói szerb szlovén réziai vend keleti belarusz orosz ruszin ukrán újlatin nyelvek nyugati aragóniai aszturleóni francia friuli galiciai katalán ladin okcitán olasz portugál romans spanyol szárd keleti román aromán isztroromán meglenoromán moldáv különálló nyelvek albán görög
Finnugor nyelvek	balti finn nyelvek észt mulgi szetu võro finn meänkieli izsór karjalai vepsze vót számi nyelvek déli északi inari kildini kolta lulei pitei teri umei ugor nyelvek magyar
Altaji nyelvek	köztörök nyelvek gagauz krími tatár török
Sémi-hámi nyelvek	sémi nyelvek máltai
Szigetnyelv	baszk
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx.