Lív nyelvjárás ventiņ valod, ventiņmēl | |
A lett nyelv lív nyelvjárása a térképen a kék árnyalataival jelölve | |
Beszélik | Lettország |
Terület | Kurzeme és Vidzeme |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Balti nyelvek Lett nyelv Lív nyelvjárás |
Írásrendszer | Latin írás |
A lív nyelvjárás (lettül: lībiskais dialekts 'lív nyelvjárás' vagy tāmnieku dialekts 'odavalósiak nyelvjárása'; lív nyelvjárásban: ventiņ valod 'vent nyelv' vagy ventiņmēl 'vent nyelv') a lett nyelv egyik nyelvjárása, amely kurzemei és vidzemei területeken beszélnek. A lív nyelvjárás nem keverendő össze a lív nyelvvel − amely egy finnugor, közelebbről balti finn nyelv − bár a nyelvjárás kialakításában a lív nyelvnek döntő szerepe volt.
A lett nyelv nyelvjárásainak sajátosságai más nyelvekkel való érintkezés nyomán alakultak ki. Az egyes nyelvjárások elnevezései jól őrzik azoknak a nyelveknek a neveit, amelyek az adott nyelvjárásra a legnagyobb hatással voltak.
A lív nyelvjárás az egykor lívek által lakott nyugati partvidéken alakult ki a Rigai-öböl két oldalán Kurzeme és Vidzeme tájegységein. A sztenderd köznyelv a középső nyelvjárásból alakult ki. A középső nyelvjárásra hatással volt a kúr nyelv, amelyről azt feltételezik, hogy szintén egy balti, méghozzá nyugat-balti nyelv volt. A zemgal, vagy latinosan szemigall nyelvjárás a litván (a köznyelvtől leginkább eltérő) szamogit nyelvjárással együtt fejlődött köszönhetően a két népcsoport közötti törzsszövetségnek a 13. században. A felső nyelvjárásba tartozik a latgal nyelvjárás avagy nyelv, amely a lett köznyelvtől a legnagyobb eltérést mutatja, mivel Latgale 1918-ig litván, majd lengyel uralom alatt állt, és itt hatott a legkevésbé a balti finn nyelvek hatása. A szél al-nyelvjárás nevét a szél népről kapta, amelyről szintén azt feltételezik, hogy egy balti nyelvet beszélő törzs volt, de nyelvi emlékek nem maradtak fenn tőlük.
A lett törzsek érintkezése más népekkelbalti törzsek | szláv törzsek | finnugor törzsek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
leitisek/ leitiszek | kurši/ kuršiai/ kúrok | sēļi/ sėliai/ szélek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
aukštaičiai/ felföldiek | žemaičiai/ szamogitok | latvji/ lettek | krivicsek | kúrok | szélek | lívek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
felföldiek | szamogitok | zemgaļi/ zemgalok | latvieši/ lettek | latgaļi/ latgalok | kúrok | szélek | lívek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
lietuviai/ litvánok | lettek | lívek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A következő táblázat a három nyelvjárás hasonlítja össze ugyanazon mondat alapján, amelynek jelentése:
'A pásztorokhoz megyek, inget varrok, a tölgyfánál méretet veszek'.
Lív nyelvjárás | Ganes gāj, krekal šuj, pe ozal mēr jēm. |
Középső nyelvjárás | Ganos gāju, kreklu šuvu, pie ozola mēru ņēmu. |
Felső nyelvjárás | Gonūs goju, kraklu šyvu, pī ūzula māru jiemu. |
A hangtani és grammatikai változásoknak köszönhetően a lív nyelvjárás nagy mértékben hasonlatossá vált a lív nyelvhez, és egyrészt az agglutináló, másrészt a balti finn nyelvekre jellemző tulajdonságokat vett fel.
Az agglutináló nyelvekre jellemző, hogy mivel jellemzően (1) nincsenek bennük nyelvtani nemek, ezért (2) az egyes szám alanyeset jelöletlen. A lív nyelvjárásban az egyes szám alanyeset szintén jelöletlen, a nőnemben a rövid véghangzó eltűnése miatt, másrészt viszont a hímnemben sem jelenik meg a szóvégi -s hang és az esetlegesen előtte álló rövid magánhangzó, amely az esetvégződést adná.
A balti finn nyelvek sajátja, hogy bennük bizonyos egységes hangfejlődési tendenciáknak köszönhetően az egyes szám alanyeset és tárgyeset mindig megegyezik. Az egy rövid magánhangzóból álló esetvégződés eltűnése miatt ez a jelenség a lív nyelvjárásban is megjelent mind a hímnemben, mind a nőnemben.
A birtokos eset a balti finn nyelvek déli csoportjában szintén jelöletlen, bizonyos szavak esetében az alanyeset és a birtokos eset eltérhet, ha a szó többtövű, de a szabályosan ragozandó szavaknál a kettő megegyezik. A lív nyelvjárásban a birtokos eset szintén esetvégződés nélküli.
Egyes szám részesesetben a hímnemű esetvégződés jelenik meg a nőnemű szavaknál is, amely -am alakú, a lív az egyetlen balti finn nyelv, ahol megőrződött az -n részesesetrag, amelyben minden kétséget kizáróan szerepe volt a lett végződésnek is, mivel a két alak nagyon hasonlít egymásra.
A következő táblázat néhány egyes számú alakot foglal össze. (A köznyelvi lett szavak esetében az o betű minden esetben diftongust jelöl.
lett nyelv | lív nyelv | lett nyelv | lív nyelv | |||
---|---|---|---|---|---|---|
köznyelv | lív nyelvjárás | köznyelv | lív nyelvjárás | |||
nőnem | hímnem | |||||
māte ’anya’ | māt ’anya’ | jemā ’anya’ | ozols ’tölgy’ | ozal ’tölgy’ | täm ’tölgy’ | |
N | māte | māt | jemā | ozols | ozal | täm |
A | māti | māt | jemā | ozolu | ozal | täm |
G | mātes | māt | jemā | ozola | ozal | tam |
D | mātei | mātam | jemān | ozolam | ozalam | tammõn |
Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy a lett nyelv lív nyelvjárásában eltűnt a nyelvtani nemek közötti különbségtétel, ami nyomán eltűntek az egyes szám alanyesetű alakok esetvégződései, evvel a lív nyelvjárás közel került a nyelvtípusváltáshoz, ugyanúgy, ahogy a lív nyelv maga is, amely számos az flektáló nyelvekre jellemző tulajdonságot vett fel.
Európa nyelvei | |||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ez a sablon az európai kontinensen (szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Don azovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak. | |||||||||||||||||||||||||||||
Indoeurópai nyelvek |
| ||||||||||||||||||||||||||||
Finnugor nyelvek |
| ||||||||||||||||||||||||||||
Altaji nyelvek |
| ||||||||||||||||||||||||||||
Sémi-hámi nyelvek |
| ||||||||||||||||||||||||||||
Szigetnyelv | |||||||||||||||||||||||||||||
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx. |
Az indoeurópai nyelvcsalád | |||||
---|---|---|---|---|---|
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát. Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős. | |||||
Indoiráni ág |
| ||||
Italikus nyelvek | |||||
Szláv nyelvek | |||||
Balti nyelvek | |||||
Kelta nyelvek |
| ||||
Germán nyelvek | |||||
Hellenisztikus nyelvek | |||||
Anatóliai ág | |||||
Balti országok | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Észtország |
| ||||||||
Lettország |
| ||||||||
Litvánia |
|