Gornja Obrijež

A mai világban a Gornja Obrijež olyan témát képvisel, amely nagy jelentőséggel bír és a lakosság széles körét érdekli. A Gornja Obrijež megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásának köszönhetően. A földrajzi és kulturális határokon túlmutató hatókörrel a Gornja Obrijež a vélemények, ismeretek és nézőpontok cseréjének konvergenciapontjává vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gornja Obrijež-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, időbeli alakulását és a jelenben betöltött hatását. Ugyanakkor megvizsgáljuk a Gornja Obrijež jövőbeli következményeit egy folyamatosan változó világban.

Gornja Obrijež
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPakrác
Jogállásfalu
Irányítószám34552
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség84 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 29′, k. h. 17° 10′45.483333°N 17.166667°EKoordináták: é. sz. 45° 29′, k. h. 17° 10′45.483333°N 17.166667°E
Térkép

Gornja Obrijež falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 42, közúton 57 km-re, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában fekszik. Nyugatról Veliki Banovac, délről Stari Majur, Mali Banovac és Batinjani, keletről Omanovac határolja.

Története

A térség a középkorban Fejérkő várának uradalmához tartozott, a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első írásos említése 1698-ban „Obrez” alakban a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Obris” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Obries” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Obries” néven összesen 123 házzal, 564 katolikus és 266 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

1876-ban a Dolomitok aljáról, Belluno környékéről olaszok települtek be. A településnek 1857-ben 253, 1910-ben 438 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 81%-a szerb, 15%-a olasz, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 58%-a szerb, 12%-a horvát, 12%-a olasz nemzetiségű volt. 2011-ben 81 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
253 0 0 304 352 438 432 571 402 483 410 321 302 284 77 81

(1869-ben és 1880-ban lakosságát Obrijež néven Donja Obriježhez számították.)

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Mažuran, Ive: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium, 1966. (Hozzáférés: 2019. január 19.)(horvátul)
  3. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 472. o.
  4. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
  5. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk