Hrnjevac

Napjainkban a Hrnjevac a lakosság széles köre számára nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Hrnjevac példátlan jelentőségre tett szert a társadalmi, gazdasági és kulturális szférában. Akár egészséggel, politikával, oktatással vagy szórakoztatással összefüggésben beszélünk a Hrnjevac-ről, életünkre gyakorolt ​​hatása és hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hrnjevac különböző szempontjait és perspektíváit, elemezve annak hatását és relevanciáját a mai világban.

Hrnjevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségKutjevo
Jogállásfalu
Irányítószám34335
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség165 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 17° 49′ 37″45.425000°N 17.827000°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 17° 49′ 37″45.425000°N 17.827000°E
Térkép

Hrnjevac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 16, közúton 20 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re nyugatra, a Pozsegai-medence északi szélén, a Krndija-hegység lábánál, Lukač és Venje között fekszik.

Története

Hrnjevac területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is lakott volt. Határában a Krndija-hegység déli lejtőin fekvő „Brdo” és „Košarine” lelőhelyeken az i. e. 5300 és 4300 közötti Sopot-Bicske kultúra, az i. e. 4350 - 3950 közötti Balaton-Lasinja-kultúra és az i. e. 3960 és 3500 között virágzott Retz-Gajary kultúra településének nyomait, főként cseréptöredékeket találtak. A Brdo lelőhelyen a hely későbbi népességére utaló bronz és vaskori leletek is előkerültek.

Hrnjevac település már a középkorban is létezett. 1455-ben „Hernewchewcz”, majd 1464-ben „Hernyechewcz” néven köznemesi birtokként tűnik fel.[2][3] A közeli településekkel együtt 1537 körül került török fennhatóság alá. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a török uralom alatt maradt Boszniából pravoszláv szerbek települtek be. 1698-ban „Hernye” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4]

1702-ben 8, 1740-ben 14 ház állt a településen.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Hernyevacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Hernyevacz” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ernyevácz” néven 16 házzal és 109 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A 19. század végén és a 20. század elején cseh, német és magyar családok érkeztek ide.

A településnek 1857-ben 69, 1910-ben 235 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 34%-a cseh, 21%-a szerb, 18%-a német, 17%-a horvát, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 174 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
69 74 85 85 170 235 261 222 238 278 242 206 208 207 188 174

Nevezetességei

  • A falu közepén álló falazott harangláb.
  • A falu közelében fekvő Brdo régészeti lelőhelyét 1898-ban fedezték fel. Az első kerámia- és kőleleteket a zágrábi Nemzeti Múzeum (ma Régészeti Múzeum) régésze Milan Turković tárta fel. A leletek a neolitikum (Sopot-Bicske-kultúra), a kőrézkor (Balaton-Lasinja és Retz-Gajary-kultúra Kevderc-Hrnjevac típusa), illetve a késő bronzkor és kora vaskor időszakából származtak. A későbbi terepbejárásokon a középkorból is gyűjtöttek anyagot, amelyek mind e hely lakottságának folytonosságát mutatják. A hely Krndija-hegység egyik szőlőtermesztő területén található, így intenzív mezőgazdasági művelésnek van kitéve, pedig ennek az értékes lelőhelynek a feltárása szakmai és tudományos értelemben kiemelt fontosságú lenne.[9]
  • A Košarine régészeti lelőhely Krndija-hegység egyik természetes magaslatán található, Kutjevo és Hrnjevac közelében. A szőlőültetvények telepítéséhez szükséges földásás során 1984-ben egy őskori település nyomait fedezték fel. A leletek a neolitikum és az kőrézkor időszakából származtak. Kiemelkedik közülük a Retz-Gajary kultúra kerámia leletanyaga, amelyet a közeli Brdo lelőhelyen is találtak.[10]

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
  3. ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  4. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
  5. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 238. o.
  6. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
  7. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  8. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  9. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1973.
  10. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1976.

Források

További információk