Bankovci (Pozsega)

Ebben a cikkben a Bankovci (Pozsega) lenyűgöző világát tárjuk fel, amely téma a kutatók, a rajongók és a kíváncsiak figyelmét egyaránt felkeltette. A Bankovci (Pozsega) a történelem során vita, tanulmányozás és csodálat tárgya volt, és jelentősége a mai világban csak nő. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy elmélyedjünk a Bankovci (Pozsega) különböző aspektusaiban, az eredetétől a legújabb alkalmazásaiig, hogy jobban megértsük a társadalmunkra és általában a világra gyakorolt ​​hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és a Bankovci (Pozsega) megismerésére.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Bankovci (egyértelműsítő lap).
Bankovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPozsega
Jogállásfalu
Irányítószám34000
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség93 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság202 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 23′ 10″, k. h. 17° 37′ 57″45.386111°N 17.632500°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 10″, k. h. 17° 37′ 57″45.386111°N 17.632500°E
Térkép

Bankovci (1910 és 1991 között Bankovci Požeški) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.

Fekvése

Pozsegától 7 km-re északnyugatra, a Pozsegai-medencében, a Sovinjak-patak mentén, Krivaj és Novi Bankovci között fekszik.

Története

A település már a középkorban is létezett. 1378-ban „Poss. Bankoch” és 1435-ben „Villa Bankouch” néven 5 mardurinalis telekkel a velikei Bekefi család birtokai között említik.[2] A török uralom idejében horvát katolikusok lakták.[3] 1698-ban „Bankovczi” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1705-ben 5, 1746-ban és 1760-ban 6 ház állt a településen.[5]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bankovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bankovczi” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bankovczi” néven 19 házzal, 109 katolikus vallású lakossal találjuk.[7] 1857-ben 57, 1910-ben 113 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 109 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
57 52 74 89 111 113 118 124 135 143 170 135 91 134 117 109

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
  3. ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  4. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
  5. ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  6. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 33. o.
  7. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 23. o. Buda, 1829.
  8. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  9. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk