Felsőkomána

Mai cikkünkben a Felsőkomána lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár a Felsőkomána életéről, akár a mai társadalomban betöltött fontosságáról, akár a Felsőkomána történetének kulcsfontosságú pillanatairól beszélünk, ez a téma minden bizonnyal felkelt bennünket. Felfedezzük a Felsőkomána minden oldalát, az eredetétől a mai világban való relevanciájáig, és megtudjuk, hogyan fejlődött az idők során. Hasonlóképpen elemezzük a Felsőkomána különböző területekre gyakorolt ​​hatását, valamint a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatását. Készüljön fel arra, hogy elmélyüljön egy olyan témában, amely mindig meglep minket, és amelyet semmiképpen sem hagyhatunk figyelmen kívül.

Felsőkomána (Comana de Sus)
A cseppkőbarlang
A cseppkőbarlang
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségAlsókomána
Rangfalu
KözségközpontAlsókomána
Irányítószám207052
SIRUTA-kód40875
Népesség
Népesség365 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 500
  • 508
m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 53′ 45″, k. h. 25° 16′ 07″45.895701°N 25.268680°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 45″, k. h. 25° 16′ 07″45.895701°N 25.268680°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkomána témájú médiaállományokat.

Felsőkomána (románul: Comana de Sus vagy Comăna de Sus, németül: Oberkomana) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése

Kőhalomtól 21 kilométerre délre, a Persányi-hegység nyugati peremén fekszik.

Története

Először 1582-ben, Felső-Komana néven említik. Fogaras vidékéhez tartozott román lakossággal, erdei az erdélyi fejedelmek vadászterületei voltak. Innen származott a Majláth (Maylád) család.

1632-ben 21 jobbágy, két boér családfő és egy pap lakta, és a fejedelemasszonynak a falu felett üvegcsűre volt, kőtörő malommal. A műhelyben 1637-ben tizenegy, 1647-ben már csak négy munkás dolgozott. 1688-ban szűnt meg.[2] 1722-ben ötven jobbágycsaládot és hét malmot számláltak meg itt. Ortodox kolostorában 1748-ban egy szerzetespap, hat szerzetes és egy apáca élt.[3] 1792-ben hamuzsírfőző hutája működött.

Látnivalók

  • A falu külterületéhez tartozó számos barlang közül a legérdekesebb a Komána patak forrásvidékén, 610 méteres magasságban nyíló cseppkőbarlang, amelynek járatai három szinten helyezkednek el és összesen 2500 méter hosszúak.
  • Piatra Cioplită (bazaltoszlopok).
  • Porțile de Piatră dolomitszurdok.
  • A falutól 15 kilométerre, 814 m magasságban kicsiny, középkori várrom.
  • A faluban 18. századi ortodox templom. Belső festése 1773-ban készült.

Népessége

  • 1850-ben 617 lakosából 607 volt román és 10 cigány nemzetiségű; 611 ortodox és 6 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 373 fő lakta, közülük 326 vallotta magát román és 45 cigány nemzetiségűnek; 349 ortodox és 23 pünkösdista vallásúnak.

Híres emberek

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  2. ↑ Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger, 2006, 118. és 258. o.
  3. ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000