Ebben a cikkben a Oltbogát lenyűgöző világába fogunk beleásni. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életben való felhasználásáig a Oltbogát olyan egyetemes érdeklődésre számot tartó témát képvisel, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Ezek mentén tárjuk fel eredetét, fejlődését és relevanciáját a mai világban, valamint a terület szakértőinek véleményét és szempontjait. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a Oltbogát alapos és sokrétű elemzésében, amely kétségtelenül új megértést és inspirációt fog hagyni ebben az izgalmas témában.
Oltbogát (Bogata Olteană) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Megye | Brassó |
Község | Olthévíz |
Rang | falu |
Községközpont | Olthévíz (Hoghiz) |
Irányítószám | 507096 |
SIRUTA-kód | 41195 |
Népesség | |
Népesség | 539 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 4 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 450 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Oltbogát témájú médiaállományokat. | |
Oltbogát (románul: Bogata Olteană) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Olthévíztől délkeletre, az Olt bal partján fekvő település.
Oltbogát nevét 1337-ben említette először oklevél Bogath néven. További névváltozatai: 1600-ban Bogát, 1760–1762 között Olt-Bogáth, 1808-ban Bogát, 1861-ben Olt Bogáth, 1888-ban Olt-Bogát, 1913-ban Oltbogát.
Nevezetességei közé tartozik a Brassóba vezető út mellett fekvő Bogáti erdő.
A trianoni békeszerződés előtt a Halmi járáshoz tartozott. 411 lakosából 302 román, 23 magyar és cigány volt.