Mundra

Napjainkra a Mundra olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Hatása és jelentősége a személyestől a szakmai szféráig terjed, befolyásolja a döntéseket, a viselkedést és a gondolkodásmódot. A Mundra nemcsak aktuális jelenség, hanem a történelem során jelen volt, fejlődött és alkalmazkodott a társadalom változó körülményeihez. Ebben a cikkben a Mundra különböző aspektusait vizsgáljuk meg, eredetétől a mai hatásig, hogy jobban megértsük fontosságát és hatókörét mindennapi életünkben.

Mundra (Mândra)
Mundra címere
Mundra címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségMundra
Rangközségközpont
Irányítószám507125
SIRUTA-kód41426
Népesség
Népesség1046 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság10 (2011)[1]
Népsűrűség45,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság423 m
Terület65 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 25° 02′ 48″45.822892°N 25.046642°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 25° 02′ 48″45.822892°N 25.046642°E
Mundra weboldala
Térkép

Mundra (románul: Mândra, németül: Maindre vagy Kladendorf) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése

Fogarastól hét kilométerre délkeletre, az épülő A3-as autópálya mellett fekszik.

Nevének eredete

Neve a román mândra ('szép') szóból való. 1400-ban Mondra, 1520-ban Mundra, 1637-ben Mandra alakban írták.

Története

A hagyomány szerint eredetileg egy kavicsteraszon feküdt és csak később húzódott le a szélvédett patakvölgybe.[2] 1632-ben 36 jobbágycsalád lakta, közülük négy családfő volt pásztor, három halász és két vadőr, ugyanis a Rákóczi-család vadaskertet tartott fenn határában. Élt még itt két boér és két pap, nyolc háza pedig pusztán állt.[3] Ioan Mondrai, alias Literati (utóbbi neve arra utal, hogy Moldvában fejedelmi titkári címet viselt) 1656-ban erdélyi nemességet kapott II. Rákóczi Györgytől, régi mundrai boérsége mellé.[4] 1722-ben 115 boért és 80 jobbágyot írtak össze benne. Boéri (félnemesi) falunak számított és Fogaras vidékéhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott. A szász universitas 1848. május 15-én Fogaras vidékétől és a Guberniumtól kért segítséget, mert a mundrai nemesek irtani kezdték a Dumbrava vagy Magura határrészben lévő tölgyest. 24-én Jakab György vidéki vicekapitány vezetésével fegyveresek szálltak ki a faluba.[5] Nyikolaj von Engelhardt tizenkétezres hadteste 1849. július 11-én itt támadta meg a Fogarast védő hétfalusi honvédzászlóalj balszárnyát, amelyet Vida Dániel vezetett. Az oroszok csatát nyertek, amelynek a magyar oldalon ötven-hatvan halálos áldozata volt. A mundraiak még a 19. század második felében is kétnyomásos földművelést folytattak.

1850-ben 1012 lakosából 1010 volt román nemzetiségű; valamennyien ortodox vallásúak.

2002-ben 1147 lakosából 1121 volt román, 19 cigány és 7 magyar nemzetiségű; 1104 ortodox vallású.

Látnivalók

  • A falutól északra, az Olt közelében tőzegláp.
  • A falu ortodox temploma 1779-ben épült, belsejét 1821-ben festették ki.
  • Népi textilek múzeuma.[6]

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  2. ↑ Sebők Samu: Adatok a fogarasmegyei oláhság néprajzához. Néprajzi Értesítő 1908, 60. o.
  3. ↑ Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 455. o.
  4. ↑ Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 291–95. és 301–04. o.
  5. ↑ Liviu Botezan: Participarea țărănimii din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș la revoluție în primăvara anului 1848 pentru desființarea iobăgiei. Cluj-Napoca, 2006, 479–80. o.
  6. ↑

További információk

  • húsvéti tojás a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében [halott link]

Képek