Dél-kínai-tenger

Ebben a cikkben a Dél-kínai-tenger témával foglalkozunk, amely az elmúlt években a társadalom különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt nagy jelentőséggel bírt. A Dél-kínai-tenger eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig felkeltette a szakértők, tudósok és a nagyközönség figyelmét, vitákat, reflexiókat és elemzéseket generálva különböző nézőpontokból. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Dél-kínai-tenger több oldalát, a politikára, gazdaságra, kultúrára gyakorolt ​​hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásáig. Ily módon elmélyülünk egy egyetemes érdeklődésre számot tartó témában, amely elmélkedésre és párbeszédre hív bennünket, hogy jobban megértsük a Dél-kínai-tenger-et és annak a kortárs világra gyakorolt ​​hatását.

Dél-kínai-tenger
A Dél-kínai-tenger elhelyezkedése
A Dél-kínai-tenger elhelyezkedése
OrszágokKína, Vietnám, Malajzia, Fülöp-szigetek, Thaiföld
Felszíni terület3,5 millió km2
Elhelyezkedése
é. sz. 12°, k. h. 113°12.000000°N 113.000000°EKoordináták: é. sz. 12°, k. h. 113°12.000000°N 113.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dél-kínai-tenger témájú médiaállományokat.
A Dél-kínai-tenger térképe

A Dél-kínai-tenger a Csendes-óceán része, amely délnyugaton Szingapúr és északkeleten a Tajvani-szoros között terül el.

Mintegy 3,5 millió km²-es területével a Föld egyik legnagyobb tengere (az óceánokat nem számítva).

A Dél-kínai-tenger Kínától délre, a Fülöp-szigetektől nyugatra, Bruneitől, illetve a malajziai Sabah és Sarawak államoktól északnyugatra, Indonéziától északra, a Maláj-félszigettől és Szingapúrtól északkeletre, az Indokínai-félszigettől és Vietnámtól keletre hullámzik.

A Dél-kínai-tengeri szigetek több száz tagból álló, szigetívet képező szigetcsoport.

A tenger nagy területeinek és a többnyire lakatlan szigetek feletti ellenőrzés jogáról több állam áll egymással vitában.

Földrajza

A Nemzetközi Hidrográfiai Társaság definíciója szerint a Dél-kínai-tenger délnyugat-északkeleti irányban nyújtózik, déli határa a déli szélesség 3 foka Szumátra déli része és Kalimantan (Karimata-szoros) között, északi határa a Tajvani-szoros Tajvan déli csücskétől a szárazföldi Kína fucsieni partjaiig. A Dél-kínai-tenger nyugati oldalán nyílik a Thai (Sziámi)-öböl.

A tenger az elöntött kontinentális talapzat felett hullámzik. A legutóbbi jégkorszakok idején a tengerszint több száz méterrel alacsonyabb volt és Borneó összefüggött az ázsiai kontinenssel.

A tengert határoló államok és területek északról indulva, az óra járása szerint: Kína szárazföldje, Makaó, Hongkong, Tajvan, Fülöp-szigetek, Malajzia, Brunei, Indonézia, Szingapúr, Thaiföld, Kambodzsa és Vietnám.

A tengerbe ömlő fontos folyók közt van a Gyöngy-folyó, a Min-folyó, a Csiulong-folyó, a Vörös-folyó, a Rajang-folyó, a Pahang-folyó és a Pasig-folyó.

A Dél-kínai-tenger mintegy 45 millió évvel ezelőtt nyílt szét, amikor a Veszélyes Földek nevű szárazföld elsodródott Kína tömbjétől.

Szigetek, tengeri hegyek

A tengerben több, mint 200 azonosított sziget és zátony található, legtöbbjük a Spratly-szigetekhez tartozik. A legnagyobb egyedi képződmény a Spratly-szigetek régiójában az angolul Reed Tablemountnak nevezett, 100 kilométer széles tengeri hegy, amely a szigetcsoport északkeleti részében található, és amelyet a Palawan-árok választ el a Fülöp-szigetekhez tartozó Palawan szigettől. A tengeri hegy, amelyet ma 20 méter mély víz fed, sziget volt, de 7000 évvel ezelőtt, a legutolsó jégkorszak után a tenger emelkedő vize elborította. Területe 8866 km² és ezzel a világ legnagyobb víz alá merült atolltömbje.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a South China Sea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk