A mai világban a Tajvani-szoros olyan releváns témává vált, amely általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét. Fontossága és hatása a technológiától a politikáig sokféle szempontot lefed, beleértve a kultúrát és az interperszonális kapcsolatokat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Tajvani-szoros hogyan befolyásolta és formálta életünk különböző aspektusait, valamint azt, hogy milyen szerepet játszik az új trendek létrehozásában és a kialakult paradigmák megváltoztatásában. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Tajvani-szoros különböző árnyalatait és dimenzióit, azzal a céllal, hogy jobban megértsük jelenkori társadalmunkban relevanciáját.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Tajvani-szoros | |
![]() | |
A Tajvani-szoros térsége | |
Országok | ![]() ![]() |
Hosszúság | 300 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tajvani-szoros témájú médiaállományokat. |
A Tajvani-szoros (Taiwani-, más néven Formosai-szoros) kb. 300 km hosszúságú szoros a szárazföldi Kína és Tajvan szigete között. A szoros a Dél-kínai-tenger része, északkeleten a Kelet-kínai-tenger határolja. A legkeskenyebb része 131 km széles.
A szoros nyugati partján a szárazföldön Fujian (Fucsien) tartomány fekszik. A közelében fontos szigetek találhatók, mint Quemoy (Jinmen, Kinmen), Amoy (Xiamen, Hsziamen), Hainan (Hajnan) és a Matsu-szigetek (Mazu, Matsu). A szorost keleten Tajvan nyugati partja és a Pescadores- (Penghu-) szigetek határolják. A szorosban jelentős halászati tevékenység folyik.
A szoros a kínai polgárháború vége (1949) óta – amikor is a Csang Kaj-sek (Chiang Kai-shek) vezette Kuomintang erői átkeltek a szoroson és áttelepítették a kormányukat Tajvanra – számos alkalommal volt a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság (Tajvan) közötti katonai konfliktusok színhelye.
A Tajvani-szoros stratégiai jelentőségéhez az is hozzájárul, hogy itt vezet el a Közel- és Közép-Kelet olajtermelő országait Japánnal, Dél- és Észak-Koreával valamint Észak-Kínával összekötő tengeri út. A szorosba torkollik a Minjiang- (Mincsiang) és a Jiulong-folyó (Csiulung).