Jón-tenger

Ebben a cikkben részletesebben megvizsgáljuk a Jón-tenger problémáját, elemezve annak eredetét, következményeit és lehetséges megoldásait. A Jón-tenger vita és vita tárgya volt az elmúlt években, és fontos, hogy különböző nézőpontokból megvizsgáljuk, hogy megértsük hatókörét és hatását a mai társadalomra. Kutatásokon és elemzéseken keresztül igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és teljesebb képet nyújtani a következményeiről. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Jón-tenger hogyan fejlődött az idők során, és milyen lehetséges következményei lehetnek a jövőre nézve. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó útmutató legyen a Jón-tenger minden dimenziójának megértéséhez, és elősegítse a mai relevanciájáról szóló tájékozott vitát.

Jón-tenger
A Jón-tenger Korfunál
A Jón-tenger Korfunál
Ország(ok)Albánia, Görögország, Olaszország
Elsődleges források
Lista
Felszíni terület575 000 km²
Átlagos mélység3000 m
Legnagyobb mélység5121 m
SzigetekJón-szigetek
TelepülésekSiracusa, Catania, Taranto
Elhelyezkedése
Jón-tenger (Európa)
Jón-tenger
Jón-tenger
Pozíció Európa térképén
é. sz. 38°, k. h. 19°38.000000°N 19.000000°EKoordináták: é. sz. 38°, k. h. 19°38.000000°N 19.000000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Jón-tenger témájú médiaállományokat.
A Jón-tenger határai: sárga. hagyományos határ, narancsszín az Olasz Meteorológiai Szolgálat, piros a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet szerint

A Jón-tenger (olaszul Mare Ionio; görögül Ιόνιο Πέλαγος / Jónio Pélagosz; albánul Deti Jon; latinul Mare Ionium) a Földközi-tenger peremtengere, az Adriai-tenger déli előtengere Olaszország (Szicília, Calabria, Salentói-félsziget) és Albánia délnyugati, illetve Görögország nyugati partjai között. Területe mintegy 575 000 km².[1] Átlagos mélysége 3000 méter, de délkeleti peremén található a Földközi-tenger legmélyebb pontja, a Hérodotosz-hasadék (5121 méter) is. Vizének középhőmérséklete januárban 15 °C, júliusban 25 °C, sótartalma eléri a 37‰-et. Uralkodó áramlatai kelet–nyugati irányúak, az árapály nem jelentős.

Északról az Otrantói-szoros, dél felől a Szicília és a Peloponnészosz-félsziget legdélebbi pontjait összekötő vonal határolja. Nyugati, olaszországi partvidékét néhány nagyobb öböl tagolja (Tarantói-öböl, Squillacei-öböl). Az Appennini-félsziget és Szicília közötti, 3,5 kilométer széles Messinai-szoros köti össze a Tirrén-tengerrel. Keleten, a szárazföld közelében szigetek sorakoznak: Albániánál Sazan, ettől délre a Görögországhoz tartozó Jón-szigetek (Korfu, Paxí, Lefkáda, Itháki, Kefaloniá, Zákinthosz), valamint több kisebb sziget (Sztrofádesz-szigetek, Szfaktiría, Szapiéndza, Szhíza). A görög partvonalat a szárazföldbe mélyen benyúló, hosszúkás öblök jellemzik (Amvrakíai-öböl, Pátrai-öböl, Korinthoszi-öböl). Főbb kikötői Olaszországban Siracusa, Augusta, Catania, Taranto, Albániában Saranda, Görögországban Kérkira (Korfu), Igumenítsza, Párga, Fiszkárdo, Pátra, Methóni. A Jón-tenger középső és déli területei egybeesnek a Földközi-tenger szeizmológiai értelemben egyik legaktívabb részmedencéje, a több litoszféralemez találkozásánál lévő Jón-medence északi részével.

Egyes feltételezések szerint a Jón-tenger nevét Zeusz egyik szeretőjéről, Ió királylányról kapta, egy másik hagyomány szerint a névadó egy illír királyfi, egyes változatokban Adriasz, más verziókban Dürrhakhosz király fia, bizonyos Ioniosz lehetett.[2][3]

Jegyzetek

  1. ↑ Földrajzi világatlasz, Budapest, Cartographia, 2006, 285.
  2. ↑ Gordon Spencer Shrimpton, Theopompus the historian, Buffalo, McGill-Queen’s, 1991, 238.
  3. ↑ Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. 414. o. ISBN 9789928407467  

Források