Karib-tenger

Napjainkban a Karib-tenger olyan téma, amely különböző területeken vált jelentőségre. A politikától a technológiáig a Karib-tenger viták és elmélkedések tárgya volt. Az idő előrehaladtával egyre jobban elmerülünk a Karib-tenger fontosságában az életünkben. Mind személyes, mind kollektív szinten a Karib-tenger referenciaponttá vált a minket körülvevő világ megértéséhez és elemzéséhez. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Karib-tenger különböző dimenzióit és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Karib-tenger
Ország(ok)Venezuela, Kolumbia, Panama, Costa Rica, Nicaragua, Honduras, Guatemala, Belize, Mexikó, Nagy-Antillák, Kis-Antillák
Elsődleges források
Lista
  • Aguán River
  • Patuca River
  • Coco River
  • San Juan
  • Tocuyo River
  • Yaque del Sur
  • Black River
  • Chagres River
  • Mendihuaca River
  • Laguna New River
  • Ozama River
  • Pacuare River
  • Plátano River
  • Reventazón River
  • Rio Cobre
  • Rio Minho
  • Sarstoon River
  • Sixaola River
  • Acul River
  • Batán River
  • Bourceau River
  • Caño de Santiago
  • Canal del Dique
  • Cangrejal River
  • Capayo River
  • Carare River
  • Chamelecón River
  • Changuinola River
  • Chavón River
  • Cuja River
  • Cuyaguateje
  • Dry River
  • Dulce River
  • Dunn's River Falls
  • El Limón River
  • Estrella River
  • Folks River
  • Güere River
  • Galion
  • Gingoes Ghaut River
  • Grand Rivière de Jacmel
  • Barra de Río Grande
  • Grande Rivière des Vieux-Habitants
  • Great River
  • Guamá
  • Guapo River
  • Guasare River
  • Hanabana
  • Holmul River
  • Hueque River
  • Lézarde
  • Lebrija River
  • Magdalena
  • Manatee River
  • Maticora River
  • Monay River
  • Mulatos River
  • Nare River
  • Neverí River
  • Pagee River
  • Pedernales River
  • Pedregal River
  • Plantain Garden River
  • Ranchería River
  • Río Bucaná
  • Río Grande de Matagalpa
  • Río Inabón
  • Río Jacaguas
  • Río Matilde
  • Río Portugués
  • Ravine du Sud River
  • River Ocoa
  • Rivière de Bainet
  • Rivière de Beaugendre
  • Rivière de Cavaillon
  • Rivière des Côtes de Fer
  • Rivière des Pères
  • rivière du Plessis
  • Rivière Roxelane
  • Roseau River
  • Sibun River
  • Sinú River
  • Soco River
  • Socuy River
  • Tamanaco River
  • Teribe River
  • Tuy River
  • Unare River
  • Río Wawa
  • Yaracuy River
Felszíni terület2 745 000 km2
Legnagyobb mélység7686 m
Elhelyezkedése
Karib-tenger (Karib-térség)
Karib-tenger
Karib-tenger
Pozíció a Karib-térség térképén
é. sz. 15°, ny. h. 75°15.000000°N 75.000000°WKoordináták: é. sz. 15°, ny. h. 75°15.000000°N 75.000000°W
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Karib-tenger témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A trópusi fekvésű Karib-tenger az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl között, a Karib-lemezen helyezkedik el.

Délről Venezuela, Kolumbia és Panama, nyugatról Costa Rica, Nicaragua, Honduras, Guatemala, Belize és Mexikó Yucatán-félszigete, északról a Nagy-Antillák szigetei (Kuba, Hispaniola, Jamaica és Puerto Rico), keletről pedig a Kis-Antillák szigetei határolják. A területet összefoglalóan Karib-térség néven tartjuk számon. A terület a karib indiánok törzséről kapta a nevét, amely ez egyik legmeghatározóbb indián csoport volt a térségben, amikor az európai felfedezők megérkeztek oda a 15. század végén. A terület megnevezéseként a spanyol hódítás időszakában az Antillák kifejezés is elterjedt, amely a legendákban szereplő, feltételezett szigetre, a csendes-óceáni „Antilliára” utal.

A Karib-tenger a Föld nyolcadik legnagyobb tengere, területe 2 745 000 km². Legmélyebb pontja a Kajmán-árok (–7686 m) a Kajmán-szigetek és Jamaica között.

Nyílt vízfelületein a szél keltette hullámok magassága eléri a 13 m-t, hosszuk a 180 m-t.[1]

A Karib-tengerből a Mexikói-öbölbe majd az Atlanti-óceánba fut a Golf-áramlat.

A tenger két feltűnő időjárási jelensége a „keleti hullám” (easterly wave) és a norther.

  • A „keleti hullám” idején az égbolt hirtelen beborul, a szél pedig felerősödik, de csak kevés esőt hoz.
  • A norther a kontinens lehűlésének következményeként télen, Észak-Amerika felől havonta egyszer-kétszer a tengerre kifutó, heves szél, amelynek ereje elérheti a Beaufort-skála 8-as fokozatát.[2]

Jegyzetek

  1. Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. p. 164.
  2. Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. p. 183.

Kapcsolódó cikkek