Spratly-szigetek

Ez a cikk a Spratly-szigetek témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása miatt vált jelentőségre. A Spratly-szigetek-hez kapcsolódó különböző perspektívákat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig. Megvizsgáljuk a Spratly-szigetek megértésének és elemzésének fontosságát, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban. Ezen kívül szóba kerül a Spratly-szigetek által jelentett kihívások és lehetőségek, valamint az általa képviselt kihívások kezelésére felmerülő lehetséges megoldások. Röviden, ez a cikk egy tág és gazdagító látásmódot kíván kínálni a Spratly-szigetek-ről, azzal a céllal, hogy elmélkedésre és vitára ösztönözze ezt a témát.

Spratly-szigetek
Országnem ismert
Népesség
Teljes népességismeretlen
Tengerszint feletti magasság4,0 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Spratly-szigetek (Csendes-óceán)
Spratly-szigetek
Spratly-szigetek
Pozíció a Csendes-óceán térképén
é. sz. 10°, k. h. 114°10.000000°N 114.000000°EKoordináták: é. sz. 10°, k. h. 114°10.000000°N 114.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Spratly-szigetek témájú médiaállományokat.

A Spratly-szigetek egy vitatott hovatartozású szigetcsoport a Dél-kínai-tengeren. Körülbelül száz zátonyból, apró szigetekből,[1] esetenként víz alatti atollokból csoportosuló szigetcsoport a Fülöp-szigetek, Malajzia és Dél-Vietnám közötti tengerben fekszik.

A Spratly-szigetek egy 810-szer 900 kilométeres területet pettyeznek: mintegy 175 azonosított szigetképződmény található itt, ezek közt a legnagyobb, a Taiping-sziget (Itu Aba) 1,3 kilométer hosszú és legmagasabb pontja mindössze 3,8 méter.

A szigetek a Dél-kínai-tenger egyik legnagyobb szigetcsoportja és stratégiai fontosságú hajózási útvonalakon helyezkednek el. A szigetek nagyrészt lakatlanok, de gazdag halászterületek, valamint potenciális földgáz- és kőolajlelőhelyek veszik körül.[2][3][4]

Etimológia

Nevét a 19. századi brit bálnavadász-kapitány, Richard Spratly után kapta, aki európaiként 1843-ban felfedezte a szigeteket.

Politika

A szigetcsoport a 21. század elején főleg arról ismert, hogy több ország is igényt tart a területre. Kína, Tajvan és Vietnám a teljes szigetcsoportot igényli, míg Malajzia és a Fülöp-szigetek egy részét. Ez az öt nemzet katonailag is megszállt különböző szigeteket és a körülbelül negyvenöt elfoglalt sziget szinte mindegyike tartalmaz olyan építményeket, amely szigeteket a malajziai, kínai (Kína és Tajvan), Fülöp-szigeteki vagy vietnámi katonai erők kisajátítottak maguknak.

Brunei is megszállta a szigetcsoport néhány déli zátonyát és kizárólagos gazdasági övezetet követel a Spratly-szigetek délkeleti részén, amely magában foglalja a Louisa-zátonyt is.

Jegyzetek

  1. ↑ Claudius Madrolle (1939). „La question de Hai-nan et des Paracels” (francia nyelven). Politique étrangère 4 (3), 302–312. o. . DOI:10.3406/polit.1939.5631. (Hozzáférés: 2016. május 7.) 
  2. ↑ Owen, N. A. and C. H. Schofield, 2012, Disputed South China Sea hydrocarbons in perspective. Marine Policy. vol. 36, no. 3, pp. 809–822.
  3. ↑ „Why is the South China Sea contentious?”, BBC, 2016. július 12. 
  4. ↑ „Q&A: South China Sea dispute”, BBC News, 2011. június 13.. (Hozzáférés: 2013. október 30.)