Vass Éva

Ebben a cikkben elmélyülünk a Vass Éva lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait és társadalmunkra gyakorolt ​​hatását. A Vass Éva időtlen idők óta felkeltette a fiatalok és idősek figyelmét, egész nemzedékek érdeklődését felkeltette titokzatosságával és varázsával. A történelem során a Vass Éva alapvető szerepet játszott az emberiség evolúciójában, befolyásolva hiedelmeinket, szokásainkat és életmódunkat. Ebben a cikkben a Vass Éva mélyére merülünk, elemezve annak relevanciáját a különböző kontextusokban és a mai világra gyakorolt ​​hatását. Készüljön fel a Vass Éva minden oldalának felfedezésére, és merüljön el egy izgalmas, tudással és felfedezéssel teli utazásban!

Ez a szócikk a Jászai Mari-díjas színésznőről szól. Hasonló címmel lásd még: Vas Éva (egyértelműsítő lap).
Vass Éva
1963-ban a Magyar Rádió stúdiójában
1963-ban a Magyar Rádió stúdiójában
Született1933. július 23.[1][2]
Budapest
Elhunyt2019. május 12. (85 évesen)[3]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Foglalkozásaszínész
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (26/2-8-41/42)[4]
Színészi pályafutása
Aktív évek1952–1998
Híres szerepei
A Wikimédia Commons tartalmaz Vass Éva témájú médiaállományokat.

Vass Éva (Budapest, 1933. július 23. – Budapest, 2019. május 12.[5]) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Első férje Bán Frigyes Kossuth-díjas filmrendező, második férje Gábor Miklós Kossuth-díjas színművész.

Életpályája

1952–1954 között az Úttörő Színház, 1954–1956 között pedig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1956–1957-ben a Petőfi Színház és a Jókai Színházban játszott. 1957–1975 között a Madách Színház tagja volt. 1975–1978 között Katona József Színházban játszott. 1978–1983 között a Várszínház, 1983–1991 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1991–1994 között a Független Színpad művésze volt. 1994 óta a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. Gábor Miklós halála után, 1998-ban visszavonult a színpadtól.[6]

Első filmes szerepe az 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmben volt, ahol Bíró Annát alakította. 2000-ben alapította a Gábor Miklós-díjat.[7]

2019. június 4-én búcsúztatták a budapesti Farkasréti temetőben. A sírnál a búcsúbeszédet Hirtling István mondta.

Színházi szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (közel[8]): 90; ugyanitt százötvennyolc színházi felvételen is látható.[9]

Úttörő Színház

Magyar Néphadsereg Színháza

Pécsi Nemzeti Színház

Petőfi Színház

Békés Megyei Jókai Színház

Madách Színház

Kecskeméti Katona József Színház

Várszínház

Irodalmi Színpad

Nemzeti Színház

Független Színpad

Budapesti Kamaraszínház

Szegedi Szabadtéri Játékok

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Szinkronszerepei

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1952 A Kilimandzsáró hava Cynthia Green Ava Gardner 1971
1956 Ők voltak az elsők N/A N/A 1957
Patkányfogó Gervaise Macquart Maria Schell 1958
1957 Fieszta Lady Brett Ashley Ava Gardner 1972
1958 Rendszáma H-8 Alma Novák Đurđa Ivezić 1959
1959 Az édes élet Ninni Adriana Moneta 1972
Emberek a hídon N/A N/A 1961
1962 Jules és Jim (1. magyar szinkron) Catherine Jeanne Moreau 1973
1967 Az iszákos Magda Inge Langen 1972
1970 Ritka látogató[11] Bella Maja Komorowska 1971
Salud, Marija! Marija Ada Rogovceva
1971 Lehetőség Jirina Jiřina Třebická 1973
Sátáni ötlet (1. magyar szinkron) Julia Anna Ackermann Romy Schneider 1971[12]

Hangjátékok

  • Dévényi Róbert-Lóránd Lajos: 66 óra (1961)
  • Galambosné-Tasnádi: A dippeldorpi lovasok (1961)
  • Vészi Endre: A Piros Oroszlán (1962) ... Viola
  • Eötvös József: A molnárleány (1963)
  • Jókai Mór: És mégis mozog a föld... (1963)
  • Atukagava: A cserjésben (1964)
  • Csehov, Anton Pavlovics: Platonov szerelmei (1964)
  • Bródy Sándor: Mátyás király házasít (1965)
  • Eich, Günther: A viterbói lányok (1965)
  • Németh László: Eklézsia-megkövetés (1965)
  • Conan Doyle, Arthur: A sátán kutyája (1966)
  • Mikszáth Kálmán: Páva a varjúval (1966)
  • Szabó Magda: A rab (1966)
  • Egri Viktor: Ének a romok felett (1968)
  • Litauszky István: A szív szocialistája (1969)
  • Tom Stoppard: Albert hídja (1969)
  • Eötvös József: Magyarország 1514-ben (1970)
  • Hubay Miklós: Magnificat (1970)
  • Hegedűs Géza: Szemiramisz szerelme (1971)
  • Darvas József: Elindult szeptemberben (1972)
  • Magyar parnasszus: Emlékezés Zalka Mátéra (1972)
  • Molière: Úrhatnám polgár (1973)
  • James, Henry: Egy hölgy arcképe (1974)
  • Petan, Zarko: A hasonmás (1974)
  • Szabó Magda: Tündér Lala (1975)
  • Zoltán Péter: A dárdavivő (1980)
  • Móra Ferenc: A rab ember fiai (1984)
  • Veroslav Rancic: Sikoly (1984)
  • Walter Scott: A lammermoori nász (1985)
  • Szakonyi Károly: Művirágok kertje (1993)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  2. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  3. ↑ https://ujszo.com/kultura/fekete-kronika/elhunyt-vass-eva
  4. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/kulonoldal.htm
  5. ↑ A család közleménye a Facebookon
  6. ↑ Elhunyt Vass Éva (magyar nyelven). Színház.org, 2019. május 12. . (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  7. ↑ zalahírlap.hu
  8. ↑ A névismétlődések miatt a pontos szám csak tételes ellenőrzéssel állapítható meg.
  9. ↑ 2015. augusztus 20-i lekérdezés
  10. ↑ A tévéfilm 1983-ban készült, de csak két évvel később, 1985-ben adták le a televízióban.
  11. ↑ A magyar szinkron 1971-ben készült, és a hazai mozikban 1972. június 15-én mutatták be.
  12. ↑ A magyar szinkron 1971-ben készült, és a hazai mozikban 1972. március 16-án mutatták be.

Források

További információk