Suvaja (Kozarska Dubica)
Az alábbiakban bemutatott cikkünkben kimerítően és részletesen foglalkozunk a Suvaja (Kozarska Dubica) témával. A Suvaja (Kozarska Dubica) napjainkban nagy jelentőségű téma, amely számos területen nagy érdeklődést és vitát vált ki. A cikkben végig elemezzük a Suvaja (Kozarska Dubica)-re vonatkozó különböző nézőpontokat és megközelítéseket, valamint történelmi jelentőségét és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. Megvizsgáljuk a Suvaja (Kozarska Dubica) jövőbeli következményeit és a lehetséges megoldásokat vagy intézkedéseket, amelyeket ezzel kapcsolatban meg lehetne tenni. Ezzel a cikkel a Suvaja (Kozarska Dubica) globális és teljes vízióját kívánjuk nyújtani, azzal a céllal, hogy hozzájáruljunk a témával kapcsolatos vitához és tudáshoz.
| Suvaja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kozarska Dubica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 99 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 25,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,84 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 34″, k. h. 16° 43′ 17″45.192800°N 16.721400°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 34″, k. h. 16° 43′ 17″45.192800°N 16.721400°E | |
 | |
Suvaja (szerbül: Суваја), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 59, közúton 93 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re nyugatra, az Una jobb partján, 100 - 250 méteres tengerszint feletti magasságban, a Potkozarje dombjai között fekszik. Áthalad rajta a Novi Gradot Kozarska Dubicával összekötő főút.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 132 | 98 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 13 | 0 |
| Egyéb | 6 | 1 |
| Összesen | 151 | 99 |
Története
A területén talált épületmaradványok tanúsága szerint itt már az ókorban római település állt, melyet a Tabula Peutingeriana által is ábrázolt Ad Praetorium római útállomással azonosítottak. [4] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Čelebinci község részeként a falunak 17 háztartása és 99 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő településen 30 háztartást és 183 ortodox szerb lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 35 háztartása és 204 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború során a falu nem szenvedett jelentősebb veszteségeket. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Kamenik – ókori település maradványai. Az Una partja mentén romok láthatók, melyek mintegy 5 hektáros területre terjednek ki. A romok egy része mára fel van tárva, melyeket végül Ad Praetorium római útállomással azonosítottak. A többi rész feltárása még várat magára.[4]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 160. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 106. o.
További információk
