Ez a cikk a Jasenje (Kozarska Dubica) témájával foglalkozik különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy elmélyüljön annak mai relevanciájában és hatásában. A Jasenje (Kozarska Dubica) a társadalomra, a gazdaságra, a politikára és a kultúrára gyakorolt hatása miatt számos ágazat figyelmét felkeltette. A következő néhány sorban annak eredetét, fejlődését, kihívásait és lehetőségeit, valamint a társadalmi és technológiai változásokra gyakorolt hatását elemzik. Emellett különböző tanulmányokat és kutatásokat is megvizsgálnak, amelyek rávilágítottak a Jasenje (Kozarska Dubica)-re és más jelenségekkel való kapcsolatára. Röviden, ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és frissített jövőképet kínáljon a Jasenje (Kozarska Dubica)-ről, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a témával kapcsolatos vitához és elmélkedéshez, amely ma oly fontos.
Jasenje | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Kozarska Dubica |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | 61 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 24,5 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 2,49 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Jasenje (szerbül: Јасење), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 55, közúton 80 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 10 km-re délnyugatra, 130 - 215 méteres tengerszint feletti magasságban, a Potkozarje dombjai között, a Tuklešnica-pataktól keletre levő dombvidéken fekszik.
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 129 | 61 |
Bosnyák | 1 | 0 |
Horvát | 0 | 0 |
Jugoszláv | 3 | 0 |
Egyéb | 0 | 0 |
Összesen | 133 | 61 |
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Čelebinci község részeként a falunak 22 háztartása és 115 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő településen 31 háztartást és 214 ortodox szerb lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 39 háztartása és 254 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború során a falu nem szenvedett jelentősebb veszteségeket. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A harcok nem értek el idáig. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.