Kriva Rijeka
Ebben a cikkben a Kriva Rijeka lenyűgöző világába fogunk beleásni. Legyen szó történelemrajongóról, irodalomkedvelőről, zenerajongóról, vagy csak érdeklődik valami új elsajátítása iránt, a Kriva Rijeka mindenki számára kínál valamit. Feltárjuk eredetét, hatásait a mai társadalomra és lehetséges jövőbeli fejlődését. Ősi gyökereitől a mai relevanciáig a Kriva Rijeka olyan téma, amely soha nem szűnik meg meglepni és lenyűgözni azokat, akik elmélyülnek a tanulmányozásában. Készülj fel, hogy elmerülj egy izgalmas utazásban ezen az izgalmas univerzumon keresztül!
| Kriva Rijeka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kozarska Dubica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 6,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,17 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 36″, k. h. 16° 37′ 05″45.093333°N 16.618056°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 36″, k. h. 16° 37′ 05″45.093333°N 16.618056°E | |
 | |
Kriva Rijeka (szerbül: Крива Ријека), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 57, közúton 77 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 23 km-re délnyugatra, 260 – 360 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una völgyétől délre elterülő dombvidéken, az azonos nevű patak partján fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 116 | 43 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 3 | 0 |
| Egyéb | 2 | 0 |
| Összesen | 121 | 43 |
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Strigova község részeként a falunak 16 háztartása és 97 ortodox szerb lakosa volt.[4] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 41 háztartása és 235 lakosa volt.[5] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 108. o.
További információk
