Gunjevci
Ma egy ma nagyon fontos témával szeretnénk foglalkozni: Gunjevci. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző területekre gyakorolt hatása miatt, a Gunjevci emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ebben a cikkben a Gunjevci-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a mai világra gyakorolt hatásáig. Elemezzük ennek jelentőségét, lehetséges következményeit és az ezzel kapcsolatos különböző perspektívákat. Nem számít, hogy Ön szakértő a témában, vagy egyszerűen csak kíváncsi, hogy többet megtudjon róla, ez a cikk részletes és gazdagító betekintést nyújt a Gunjevci-be.
| Gunjevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kozarska Dubica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 97 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 5,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Terület | 17,11 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 09′ 34″, k. h. 16° 55′ 06″45.159400°N 16.918300°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 34″, k. h. 16° 55′ 06″45.159400°N 16.918300°E | |
 | |
Gunjevci (szerbül: Гуњевци), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 46, közúton 75 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re kelet-délkeletre, a Prosara-hegység délnyugati lábánál, 115 - 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Nyugati része a Potkozarje dombvidékéhez tartozik, míg a keleti rész felnyúlik a Prosara-hegység erdős magaslataira.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 213 | 94 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 2 |
| Jugoszláv | 10 | 0 |
| Egyéb | 5 | 1 |
| Összesen | 230 | 97 |
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Demirovac község részeként a falunak 43 háztartása és 229 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő községben 88 háztartást, 531 ortodox szerb és 2 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 84 háztartása és 465 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború során a falu nem szenvedett jelentősebb veszteségeket. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 164. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 106. o.
További információk
