A mai cikkben a Klekovci-et fogjuk megvizsgálni, amely téma az elmúlt években sokak figyelmét felkeltette. A Klekovci a politikától a tudományig különböző területeken vált jelentőségre, és hatása világszerte érezhető. A cikk fejlesztése során mélyebben áttekintjük a Klekovci kulcsfontosságú aspektusait, foglalkozunk a következményeivel, kihívásaival és az általa kínált lehetőségekkel. Annak érdekében, hogy átfogó áttekintést nyújthassunk, különböző nézőpontokat és szakértői véleményeket tárunk fel a Klekovci-ről, hogy teljes áttekintést adjunk erről az izgalmas témáról.
Klekovci | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Kozarska Dubica |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | 333 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 21,5 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 114 m |
Terület | 15,52 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Klekovci (szerbül: Клековци), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 51, közúton 81 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 4 km-re keletre, a Prosara-hegység nyugati lábánál, 100 - 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Nyugati része a Potkozarje dombvidékéhez tartozik, míg a keleti rész felnyúlik a Prosara-hegység erdős magaslataira.
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 363 | 287 |
Bosnyák | 112 | 42 |
Horvát | 1 | 0 |
Jugoszláv | 8 | 0 |
Egyéb | 2 | 4 |
Összesen | 486 | 333 |
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Bosanska Dubica község részeként a falunak 64 háztartása, 317 ortodox szerb, 3 muszlim és 4 katolikus lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő községben 137 háztartást, 764 ortodox szerb és 27 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 148 háztartása és 824 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború során a falu nem szenvedett jelentősebb veszteségeket. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.