Sós Károly

A Sós Károly világban végtelen számú felfedezésre és felfedezésre váró szempont van. A Sós Károly eredetétől jelenlegi evolúciójáig és fejlesztéséig különböző területek szakértői érdeklődésének és tanulmányozásának tárgya volt. A történelem során a Sós Károly kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, befolyásolva azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk környezetünkhöz. Ebben a cikkben elmélyülünk a Sós Károly izgalmas világában, feltárjuk különböző oldalait, és felfedezzük, milyen fontos szerepet tölt be a mindennapi életünkben.

Sós Károly
1967-ben
1967-ben
Személyes adatok
Születési dátum1909. április 5.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum1991. augusztus 3. (82 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Magasság176 cm
Testtömeg73 kg
Posztközépfedezet
Junior klubok
IdőszakKlub
1924–1925Magyar 1957-2000 Ékszerészek
1925–1927Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1927–1929Magyar 1957-2000 Vasas
1929–1932Magyar 1957-2000 Nemzeti SC
1932–1933Magyar 1957-2000 Attila FC
1933–1935Franciaország FC Saint-Malo
1935–1937Franciaország Olympique Ales
1937Svájc FC Bern
1938Csehszlovákia FK Banská Bystrica
1938–1939Magyar 1957-2000 Gamma FC[1]
Edzőség
IdőszakKlub
1939–1947Magyar 1957-2000 Gamma FC
1947–1948Magyar 1957-2000 Szombathelyi Haladás
1948Magyar 1957-2000 Újpesti TE
1948–1950Magyar 1957-2000 Szombathelyi Haladás
1950–1951Magyar 1957-2000 Salgótarjáni BTC
1952Magyar 1957-2000 Dorogi Tárna
1953–1956Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC[2]
1956Magyar 1957-2000 Magyarország, pályaedző
1957Magyar 1957-2000 Magyarország, válogató biz.
1957–1960Magyar 1957-2000 Bp. Honvéd SE
1961–1967NDK NDK
1968–1969Magyar 1957-2000 Magyarország
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Sós Károly témájú médiaállományokat.

Sós Károly, eredeti nevén Stróbl (Budapest, 1909. április 5. – Budapest, 1991. augusztus 3.) labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, sportvezető.

Pályafutása

Játékosként

1924-ben az Ékszerészek csapatában lett igazolt labdarúgó. 1925 és 1927 a Ferencvárosi TC ifjúsági és amatőr csapatának a tagja volt. 1927 és 1929 között a Vasas színeiben vált élvonalbeli labdarúgóvá. 1929-től három idényen át a Nemzeti SC, majd 1932-től egy idényen át a miskolci Attila FC játékosa volt. 1933 és 1938 között külföldön játszott. Először Franciaországban, az FC Saint-Malo és az Olympique Ales csapatában szerepelt. Ezután Svájcban, az FC Bern együttesében, majd Csehszlovákiában, Besztercebányán játszott. Ezt követően hazatért és a Budafok FC játékosa lett. A csapat a következő idényben fuzionált, és neve Gamma FC lett. 1940-ig szerepelt a csapatban, de 1939-től már játékosedző is volt.

Edzőként

A Gamma FC-nél 1944-ig dolgozott edzőként, majd kis salgótarjáni kitérő után a Szombathelyi Haladás vezetőedzője lett, közben 1948-ban egy rövid ideig az Újpesti TE edzője volt. Ezt követően visszatért Szombathelyre, ahol 1950-ig dolgozott. 1950-51-ben Salgótarjánban, 1952-ben Dorogon volt edző. 1953 és 1956 között az akkor Budapesti Kinizsinek hívott Ferencváros vezetőedzője volt.

1956-ban a válogatott pályaedzője, majd 1957-ben Baróti Lajossal és Lakat Károllyal a válogató bizottság tagja volt. Négy mérkőzésen keresztül hárman dolgoztak együtt mint szövetségi kapitányok, végül Baróti Lajos kapott bizalmat.

1957 és 1960 között a Bp. Honvéd vezetőedzője volt, majd elvállalta az NDK szövetségi kapitányi posztját. Legnagyobb edzői sikerét itt érte el: a tokiói olimpián a bronzérmes lett a csapattal.

1968-ban hazatért, és Illovszky Rudolf után elvállalta a szövetségi kapitányi munkát. Feladata az volt, hogy a csapat sikeresen kiharcolja a továbbjutást a mexikói labdarúgó-világbajnokságra. A magyar válogatott egyenlő pontszámmal végzett csoportjában Csehszlovákiával, így harmadik mérkőzés döntött a továbbjutásról. A meccset 1969. december 3-án Marseille-ben rendezték meg. A magyar csapat 4-1-es vereséget szenvedett, és története során először nem kvalifikálta magát a világbajnokságra. Sós megbízatása ezzel véget ért. Ennek a mérkőzésnek a tudósításából vált máig ismertté Szepesi György mondata: „Jönnek a csehszlovák, jönnek a csehszlovákok!”

Sportvezetőként

Az MLSZ elnökségének, illetve 1979 és 1991 között az MLSZ Tanácsadó Testületének a tagja volt.

Sikerei, díjai

Edzőként

NDK

  • Olimpiai játékok
    • bronzérmes: 1964, Tokió
  • Sport Érdemérem ezüst fokozat (1955)[3]
  • Mesteredző (1961)

Statisztika

Mérkőzései a Válogató Bizottság tagjaként

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1957. szeptember 15. Szófia, Levszki-stadion Bulgária  1 – 2  Magyarország vb-selejtező -
2. 1957. szeptember 23. Budapest, Népstadion Magyarország  1 – 2  Szovjetunió barátságos -
3. 1957. október 6. Budapest, Népstadion Magyarország  2 – 0  Franciaország barátságos -
4. 1957. november 10. Budapest, Népstadion Magyarország  5 – 0  Norvégia vb-selejtező -
Összesen - mérkőzés - gól

Mérkőzései a szövetségi kapitányként

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1968. május 4. Budapest, Népstadion Magyarország  2 – 0  Szovjetunió Eb-selejtező -
2. 1968. május 11. Moszkva, Lenin-stadion Szovjetunió  3 – 0  Magyarország Eb-selejtező -
3. 1969. május 25. Budapest, Népstadion Magyarország  2 – 0  Csehszlovákia vb-selejtező -
4. 1969. június 8. Dublin, Lansdowne Road Írország  1 – 2  Magyarország vb-selejtező -
5. 1969. június 15. Koppenhága, Idrætspark Dánia  3 – 2  Magyarország vb-selejtező -
6. 1969. szeptember 14. Prága, Stadion Letná Csehszlovákia  3 – 3  Magyarország vb-selejtező -
7. 1969. szeptember 24. Stockholm, Råsunda Stadion Svédország  2 – 0  Magyarország barátságos -
8. 1969. október 22. Budapest, Népstadion Magyarország  3 – 0  Dánia vb-selejtező -
9. 1969. november 5. Budapest, Népstadion Magyarország  4 – 0  Írország vb-selejtező -
10. 1969. december 3. Marseille, Stade Vélodrome (FRA) Csehszlovákia  4 – 1  Magyarország vb-selejtező -
Összesen - mérkőzés - gól

Jegyzetek

  1. ↑ A Gamma FC nevei: 1938-39: Budafoki FC (jogelőd), 1939-44: Gamma FC, 1945-46: Budai Barátság SE, 1946: Budai Munkás SE, 1947-49: MATEOSZ Munkás SE, 1949-50: Teherfuvar SE, majd 1950-ben beolvadt a Budapesti Előre csapatába.
  2. ↑ A Ferencváros neve 1950 és 1956 között Budapesti Kinizsi volt.
  3. ↑ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a testnevelés és sport fejlesztésében kiválóan dolgozó sportembereket tüntetett ki: A kitüntetettek névsora. Népsport, XI. évf. 19. sz. (1955. január 27.) 2. o.

Források