Az emberiség történetében a Jánossy Béla alapvető szerepet játszott a társadalom fejlődésében és evolúciójában. A Jánossy Béla megalakulása óta leköti az emberek figyelmét és fantáziáját, mindenféle élményt, érzelmet és elmélkedést inspirált. Akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos területre gyakorolt hatása, akár a világpolitikai relevanciája miatt, a Jánossy Béla kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Jánossy Béla milyen szerepet játszott az idők során, és hogyan alakította az emberiség pályáját különböző szempontok szerint.
Jánossy Béla | |||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||
Születési dátum | 1898. október 28. | ||||||||||||||||||
Születési hely | Endrőd, Magyarország | ||||||||||||||||||
Halálozási dátum | 1974. május 10. (75 évesen) | ||||||||||||||||||
Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||
Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||
Poszt | jobbszélső | ||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||
Jánossy Béla (Endrőd, 1898. október 28. – Budapest, 1974. május 10.) magyar labdarúgó, jobbszélső, labdarúgóedző.
A VII. Kerületi SC csapatában az 1920–1921-es élvonalbeli bajnokságban tizenöt mérkőzésen szerepelt, egy gólt szerzett; 1921. április 3-án az ő egyetlen találatával győzte le a Ferencvárost a csapata.
Játékos pályafutása után a Békéscsabai Előre MTE, a Csabai AK, majd újra a Békéscsabai Előre edzője volt.[1] Később a Bohngyári SC-t, 1932 decemberétől ismét a CSAK-ot irányította.[2]
Az 1933–1934-es szezonban a Bocskai FC vezetőedzője volt; a csapatot a bajnokságban a harmadik helyig vezette, így indulhatott az 1934-es közép-európai kupa nyolcaddöntőjében, ahol két mérkőzés után 3:2-es összesítéssel a későbbi győztes olasz Bologna csapata búcsúztatta őket.
1934 és 1937 között az Újpest FC vezetőedzője volt; a csapat vezetőedzőjeként eltöltött három idény alatt az első idényében bajnoki címet ünnepelt, második idényében ezüst-, harmadik idényében pedig bronzérmet szerzett a magyar élvonalban. Háromszor szerepelt a közép-európai kupában; 1936-ban egészen az elődöntőig vezette az Újpestet, ahol két mérkőzés után 7:3-as összesítéssel a későbbi győztes osztrák Austria Wien csapata búcsúztatta őket.
1938-ban a román élvonalbeli Venus București vezetőedzője volt.
1940-től 1943-ig a Gamma FC sportigazgatója volt.
1947-ben a magyar ifjúsági válogatott kapitányának nevezték ki.[3]
1952 márciusától az év végéig a Győri Lokomotív trénere volt.[4]
1953 első felében az Építők Metró csapatát irányította.
Az 1954-es szezon első, tavaszi felében a Diósgyőr vezetőedzője volt; a csapat a bajnokság végén a kilencedik helyen végzett.
Az 1955-ös szezon második felében a Szolnoki Légierő vezetőedzője volt; a csapat a szezon végén utolsó helyezettként kiesett a magyar másodosztályba.