Minder Frigyes
Ebben a cikkben a Minder Frigyes témáját fogjuk mélyrehatóan feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a manapság annyira aktuális témáról. Elemezzük eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását, a különböző területekre gyakorolt hatásait, valamint a Minder Frigyes-hez kapcsolódó jövőbeli trendeket és perspektívákat. Multidiszciplináris megközelítéssel különböző oldalról közelítjük meg ezt a témát, hogy teljes és kiegyensúlyozott megértést biztosítsunk olvasóinknak. Ezt a cikket átfogó útmutatónak ajánljuk mindazok számára, akik szilárd és naprakész ismereteket szeretnének szerezni a Minder Frigyes-ről, és várhatóan hasznos lesz mind a terület szakértőinek, mind azoknak, akik először közelítik meg ezt a témát. .
| Minder Frigyes | |||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||
| Születési dátum | 1880. október 28. | ||||||||||||||||
| Születési hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 1968. június 23. (87 évesen) | ||||||||||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||
| Sírhely | Fiumei úti sírkert (27/2-1-9)[1] | ||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||
| Becenév | Frici | ||||||||||||||||
| Poszt | balösszekötő | ||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Minder Frigyes témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||
Minder Frigyes (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1968. június 23.) labdarúgó, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, nemzeti játékvezető, jégkorong bíró, sportvezető. 1927–1933 között a jégkorong válogatott kapitányi posztját is betöltötte. Apja Minder András, az első budapesti gőzmalom építője, fia Minder Sándor jégkorongozó. 1900-tól 1925-ig a postafelügyelőként dolgozott.
Pályafutása
Klubcsapatban
1897–1900 között a Budai Futballcsapatok,[2] 1900–1902 között az első magyar bajnokcsapatnak, a Budapesti TC játékosa. 1901-ben a BTC első bajnokcsapatának tagja. 1903–1908 között a Postás SE labdarúgója, balösszekötője volt. Gyors, munkabíró csatár összjátékra törekedett, ami akkoriban úttörő játékfelfogásnak számított.
A válogatottban
1903-ban a Csehország (2–1) ellen egyszer volt válogatott és győztes góljával alakult ki a végső eredmény.
Szövetségi kapitányként
Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.
Rekorderként négy időszakban volt a válogatott szövetségi kapitánya, több válogató bizottság kapitánya volt. 1908 és 1911 között 13, 1914 és 1917 között 14, 1919-ben 2, 1930-ban 4, összesen 33 mérkőzésen irányította a nemzeti tizenegyet. Mérleg 18 győzelem, 5 döntetlen és 10 vereség volt. Ő vezette a magyar labdarúgó válogatott első külföldi túráját 1911 januárjában, amikor a híres keménykalapos, frakkos csapat körbejárta Európát.
1927 és 1933 között a Magyar férfi jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya volt.
Labdarúgó-játékvezetőként
Játékvezetésből 1903-ban Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Vizsgatársai között szerepelt Herczog Ede, Gillemot Ferenc, Stobbe Ferenc és sokan mások a labdarúgás hőskorából. Az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. AZ MLSZ BB javaslatára NB II-es, majd 1904-től NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1904–1908 között a futballbíráskodás második generációjának legjobb játékvezetői között tartják nyilván. A nemzeti játékvezetéstől 1909-ben sportvezetői tevékenysége miatt visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 8.
| Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
|---|---|---|---|---|---|
| 1904. október 2. | Margitszigeti Sportpálya, Budapest | első NB I-es mérkőzése | MAC–MAFC | 3 – 0 | Zárt kapus |
| 1909. március 28. | Hölgy utcai pálya, Budapest | utolsó NB I-es mérkőzése | Bp. Törekvés SE–Fővárosi TC | 2 – 3 | Zárt kapus |
Sportvezetőként
1914-től 1918-ig és 1925-től 1944-ig az MLSZ háznagya volt. 1910-től a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) jéglabdázója, 1930-tól 1945-ig a Magyar Golf Club (MGC) titkára, a Magyar Jéghockey Szövetség igazgatója volt. A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IHF) első magyarországi képviselője, valamint az első magyar nyelvű jégkorongos szakkönyv szerzője.
Szakmai sikerek
- Magyar bajnokság
- bajnok : 1901
Művei
- Jéghoki; Wodianer, Bp., 1930 (Téli sportok)
Statisztika
Mérkőzése a válogatottban
 Magyarország
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1. | 1903. április 5. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország 
|
2 – 1 |  Csehország
|
barátságos | 1 |  78'
|
| Összesen | 1 | mérkőzés | 1 | gól | ||||
Mérkőzései szövetségi kapitányként
Első időszak
Második időszak
Harmadik időszak
| Magyarország
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 28. | 1919. október 5. | Bécs, WAC-Platz | Ausztria 
|
2 – 0 |  Magyarország
|
barátságos | - | |
| 29. | 1919. november 9. | Budapest, Hungária körúti pálya | Magyarország
|
3 – 2 | Ausztria
|
barátságos | - | |
| Összesen | - | mérkőzés | - | gól | ||||
Negyedik időszak
| Magyarország
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 30. | 1930. június 1. | Budapest, Hungária körúti pálya | Magyarország
|
2 – 1 | Ausztria
|
barátságos | - | |
| 31. | 1930. június 8. | Budapest, Üllői úti pálya | Magyarország
|
6 – 2 |  Hollandia
|
barátságos | - | |
| 32. | 1930. szeptember 21. | Bécs, Hohe Warte | Ausztria
|
2 – 3 | Magyarország
|
barátságos | - | |
| 33. | 1930. szeptember 28. | Drezda, Ostragehege | Németország 
|
5 – 3 | Magyarország
|
barátságos | - | |
| Összesen | - | mérkőzés | - | gól | ||||
Jegyzetek
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=53&layout=s
- ↑ Az Óbudai Torna Egylet és a III. ker. Torna és Vívó Egylet közös labdarúgócsapata volt
Források
- Sportlexikon II. (L–Z). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1986. ISBN 963-253-441-7
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 765. o. ISBN 963-547-414-8
- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
- Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)
Külső hivatkozások
- Minder Frigyes. focibiro.hu. . (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- Minder Frigyes. huszadikszazad.hu. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- Minder Frigyes. faceto.hu. . (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- Minder Frigyes. faceto.hu. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- Minder Frigyes. labdarugo.be. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- Minder Frigyes játékvezetői adatlapja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán
|
Elődje: |
Jégkorong szövetségi kapitány |
Utódja: |