Vághy Kálmán

Napjainkban a Vághy Kálmán olyan általános érdeklődésre számot tartó téma, amely világszerte sok ember figyelmét felkeltette. Az idő múlásával a Vághy Kálmán fejlődött, és következményei egyre fontosabbá váltak a mindennapi élet különböző területein. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vághy Kálmán különböző oldalait, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig megvizsgáljuk, hogy a Vághy Kálmán hogyan befolyásolta és inspirálta az egyéneket, közösségeket és egész társadalmakat. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Vághy Kálmán által kínált kihívásokkal és lehetőségekkel, valamint a megoldásukra vonatkozó lehetséges megoldásokkal és megközelítésekkel. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Vághy Kálmán-ről!

Vághy Kálmán
Személyes adatok
Születési dátum1897. december 31.
Születési helySzolnok, Magyarország
Halálozási dátum1950. július 30. (52 évesen)
Halálozási helyVecsés, ?
Állampolgárságmagyar
Edzőség
IdőszakKlub
1942–1943Magyar 1919-1946 Magyarország

Vághy Kálmán (Szolnok, 1897. december 31. – Vecsés, 1950. július 30.) labdarúgóedző, 1942 és 1943 között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.

Családja

Vághy Kálmán és Bayer Julianna fia. 1918. augusztus 25-én Budapesten feleségül vette Nagy Gizella Annát, Nagy Máté és Kotek Terézia lányát.[1] (A menyasszony első unokatestvére volt a Szarajevóban meggyilkolt trónörökös feleségének, Chotek Zsófiának) Gyermekeik: Zsuzsanna (1919) és György (1926).

Életútja

Vecsésen és Budapesten tanult. 1915-ben önként jelentkezett a frontra, elvesztette bal csuklóját. Elvégezte a tiszti iskolát, majd százados lett. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselőjeként dolgozott az 1920-as években. 1932-től mint a Vecsési Ipartestület jegyzője és tagja működött. 1930-as évek elejétől 1944 végéig a Honvédelmi Minisztérium vezérkari századosa volt. Részt vett mint színész és rendező a Vecsési Ifjak Műkedvelő Gárdájának és a Széchenyi Önképző Körnek a munkájában.

1921-től a Közép-magyarországi Labdarúgó Szövetség (KÖLASZ) elnöke, majd az MLSZ bírói testületének tagja, később pedig főtitkára lett. 1936-ban ő készítette fel és kísérte el a berlini olimpiára a magyar labdarúgó válogatott csapatot. 1942. november 1. és 1943. november 7. között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. Mérlege öt győzelem és egy vereség volt.

A német megszállást követően is kapcsolatban állt magyar ellenállási mozgalom (MFM) résztvevőivel, Dr. Soós Gézával, Sztehlo Gáborral, Komoly Ottóval és Raoul Wallenberggel is. 1944-ben a saját és családja életét kockáztatásával segített katonai futárautóval élelmet szállítani Vecsésről a budapesti gettóba zárt zsidók számára.

A statárium ellenére se a nyilasoknál, se a németeknél nem árulta be senki. 1944. október 15-én a vezérkari főnök utasítására ővele küldték el a Magyar Rádióba a Horthy-proklamáció szövegét. A nyilas hatalomátvételt követően nyugatra menekült a vezérkarral együtt. Előbb Kőszeg felé vette az irányt, majd továbbment Metzenbe, itt találkozott a feleségével. 1945-ben francia hadifogságba került, súlyos vesebetegséggel szabadult egy évvel később.

Hazatérése után korábbi szolgálati lakásába egykori cselédasszonya nem engedte be a személyes holmijaiért sem. Horthy Miklóshoz kapcsolódó vezérkari múltja és a francia hadifogság miatt elutasították jelentkezését a magyar néphadseregnél is. B listára tették és az MLSZ-től is elbocsátották. A kommunista hatalomátvétel után a sportegyesületi edzőségtől és a színjátszástól is eltiltották. Koholt vádak alapján került bíróság elé Kéry Kálmánnal együtt. Hiába tanúsította egy, a budapesti gettót megjárt zsidó házaspár, Fischer Artúr és felesége, hogy élelmet szállított nekik, a recski munkatáborba került Kéryvel együtt. Büntetése letöltésének megkezdése előtt egy nappal hunyt el Vecsésen veserákban.

Statisztika

Mérkőzései szövetségi kapitányként

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1942. november 1. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  3 – 0  Svájc barátságos -
2. 1943. május 16. Genf, Charmilles Stadion Svájc  1 – 3  Magyarország barátságos -
3. 1943. június 6. Szófia, Junak Stadion Bulgária  2 – 4  Magyarország barátságos -
4. 1943. szeptember 12. Stockholm Svédország  2 – 3  Magyarország barátságos -
5. 1943. szeptember 15. Helsinki Finnország  0 – 3  Magyarország barátságos -
6. 1943. november 7. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  2 – 7  Svédország barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Jegyzetek

  1. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 399/1918. folyószáma alatt.

Források